Hatszázezer fiatal választott először idén Izraelben, közéleti érdeklődésük, politikai preferenciáik jelentősen eltérnek attól, amit Belgrádban, Budapesten vagy akár Párizsban láthatunk. Ennek okai jórészt az oktatásból fakadnak – írja a Harcosok a békéért civilszervezet társigazgatója.

  • Korányi Eszter

Tüntetés Tel-Avivban az izraeli választások előtt
© Katrine Dige Houmoller / Middle East Images / Middle East Images via AFP

A mediterrán régióban ebben az időszakban zajlik az olajbogyószüret, aminek a jelentősége hasonló az otthoni szőlőszürethez. A Harcosok a békéért civilszervezet, ahol dolgozom, több más szervezettel együtt segít abban, hogy a palesztin földművesek is le tudják szüretelni a termést, mert az utóbbi pár évben ez az egyik fő időszaka a telepes- és katonai erőszaknak is.

Ciszjordániában még mindig érvényes az 1858-as oszmán földtörvény. Ha valaki három évig nem műveli a földjét, a törvény szerint a tulajdonjog visszaszáll az államra – ami gyakorlatilag az izraeli katonaságot jelenti, akik aztán továbbadják a földeket a telepeseknek. Idén rekordszámú külföldi segítő is érkezett, és egy velük való beszélgetésben kérdezte reménykedve egy hatvan körüli norvég önkéntes, hogy ugye itt is bízhatunk a fiatalokban, ők majd kikövetelik a változást. A neki adott válaszomat szeretném itt jobban kifejteni, mert azt gondolom, hogy ez az egyik kulcsa az Izraelben és a palesztin területeken zajló változások megértésének.

Idén a Palesztin Területeken is elvileg választottak volna új képviselőket és elnököt a Palesztin Hatóság vezetésére, azonban erre – mondvacsinált okok miatt – ismét nem került sor. Izraelben viszont tényleg megtartották az október 27-ére kitűzött választásokat, mint tudjuk, bizonytalan, hogy ki tud kormányt alakítani.

Idén hatszázezer fiatal választhatott először, az összes szavazó joggal rendelkező állampolgár pedig nagyjából hét és fél millió ember. A fiatalok közül nagyjából 15% ultraortodox és nagyjából ugyanennyi arab, vagy – ahogy a legtöbben meghatározzák magukat – izraeli állampolgársággal rendelkező palesztin. A többiek több mint fele valamennyire vallásosnak mondja magát.

Még nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák a választási részvételről, ezért előzetes felmérések alapján tudjuk azt, hogy a fiatalok szavazatát majdnem ugyanannyira meghatározza vallási és etnikai hovatartozásuk, mint az idősekét. A férfiak nagy része nagyon jobboldali pártokat, a nők inkább a bal- balközép pártokat preferálják, és összességében a fiatalok között nagyobb a jobboldali szavazók aránya, mint a teljes társadalomban. A fő problémának a belföldi és az Izrael határain túli biztonságot tartják, és ez igaz az arabok szavazókra is. Csak a biztonsági kérdések után következnek a  a megélhetési nehézségek.

Az oktatás színvonala, korrupció, a demokrácia gyengülése szinte fel sem merül, az Izraeli Demokrácia Intézet által folytatott kutatás szerint ezek a témák nincsenek a szavazókat érdeklő első hét legfontosabb témakörben.

Tehát hiányoznak azok a témák, amelyekkel a fiatalok más helyeken, például Magyarországon és Szerbiában, vagy akár a lázongó Indiában, Franciaországban azonosulnak, és kormány, illetve rezsimváltáshoz vezetnek. 

Miért van ez így?

Gyűlnek a sötét felhők Izrael felett

Nemzeti szükségkormányt ígért Izraelben a megbízott Gadi Eisenkot, de egyik opció sem tűnik járható útnak. Közben az amerikai félidős választások demokrata sikere áthangolhatja az USA viszonyát Izraellel.

Hozzászólások

Source: HVG · Korányi Eszter

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira