A gyerekek részei a társadalomnak: nem csak okos felnőttek vannak, akik okos dolgokról beszélgetnek, nekik is látszaniuk kell.
Akár ez is lehetne az egyik tételmondata annak a pénteki konferenciának, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció szervezett a gyermekjogok világnapja alkalmából. A hálózat májusban összeállított és publikált egy integrált szakpolitikai javaslatcsomagot, amelyben gyermekvédelmi, oktatási, szociális, egészségügyi és igazságszolgáltatási területeket is érintő intézkedéseket sürgetnek. Amellett, hogy hangsúlyozzák a gyerekek mentális egészségének támogatását, azt is kiemelik, hogy
a gyerekek ne passzív elszenvedői, hanem valódi szereplői legyenek az őket érintő döntéseknek, a részvételük pedig ne formális legyen, hanem ténylegesen jelenjen meg a szolgáltatások, intézmények, szakpolitikák kialakításában.
Gyermekjogi reformjavaslatot vett át Bódis Kriszta a Gyermekjogi Civil Koalíciótól
A hálózat álláspontja szerint a gyermekjogok érvényesülése, a gyerekek védelme nem kizárólag a gyermekvédelmi rendszer feladata, hanem közös társadalmi és állami felelősség.
Hogy ezt mégis miként lehetne elérni, és hol kell kezdeni a munkát, arról Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a nyitó kerekasztalon azt mondta: jelenleg tűzoltás zajlik, a gyerekeknek ugyanis a lehető leghamarabb, leghatékonyabb módon kell segítséget nyújtani. A gyermekvédelmi krízisalapból meg lehet tenni az első lépéseket a gondozási helyek bővítésében, a speciális szükségletű gyerekek ellátásában, valamint a nevelőszülői hálózat és a családmegtartó szolgáltatások erősítésében – hívta fel a figyelmet.
Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár szerint sokat kell még dolgozni azon, hogy az iskolák valóban befogadók legyenek, a gyerekek egyenlő módon férhessenek hozzá a kulturális javakhoz és a biztonsághoz, a stratégiai célokat ugyanakkor hétköznapi működéssel is meg kell tölteni. Ahogy fogalmazott: humanizálásra, az iskolák gyermekközpontúvá tételére van szükség, döntési, véleményezési jogot adni a diákoknak, tisztelni a méltóságukat. Egyetért azzal, hogy mondják meg ők, milyen iskolát szeretnének, hiszen ők használják.
Ahhoz, hogy a gyerekek véleménye érdemben befolyásolja a döntéshozókat, Szeibert Orsolya egyetemi tanár szerint bátorítani kell őket, hogy a véleményüket, gondolataikat elmondhassák. Ehhez a biztonságos terek megteremtése elengedhetetlen – mutatott rá az ELTE ÁJK tanszékvezetője, hozzátéve, hogy a gyermekbarát társadalom a családban kezdődik. Különösen azokra kell odafigyelni, akik sérülékenyebb csoportból jönnek, nehéz élethelyzetben vannak, vagy még kicsik. Úgy véli: a gyermekjogokkal, gyermekügyekkel kapcsolatos kutatásokat, adatokat, hatásvizsgálatokat is be kell csatornázni a szakpolitikába, a szakembereket pedig arra képezni, hogy érthetően, érzékenyen, jól kommunikáljanak.
„Olyan kövér a feladat, mint te” – megalázás, bántalmazás miatt bőven érkezett panasz az oktatási jogok biztosához
A legtöbb esetben szülők fordultak az ombudsmanhoz, miután úgy látták, hogy nevelők, pedagógusok jogsértő módon viselkedtek a gyerekekkel.
Április óta minisztériumi szintű egyeztetések zajlanak, reformjavaslatok születnek arról, miként működhet együtt a civil és a tudományos szféra a gyerekekkel abban, hogy az ő hangjuk is érvényesülhessen. Gyurkó Szilvia elmondta, hogy a biztonságos gyermekrészvétel megalkotásában számítanak azokra a civil szervezetekre, akik saját részvételi programot visznek. Ehhez érdemben ugyanakkor nemcsak hangadás és biztonság kell, hanem az is, hogy legyen garancia a figyelembevételre.
Gyurkó Szilvia: Nincs olyan rossz állapotban ez az ország, mint amilyen rossz állapotban van a gyerekvédelem
Kétszáz oldalas jelentésben mutatta be a Tisza-kormány a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáit. A Diagnózis című dokumentumról Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárt kérdeztük. Mikorra csökkenhet jelentősen a szakellátásban élő gyerekek száma? Mi az, amivel elégedetlen az újonnan felállt minisztériumban, és hogy látja, mennyire fontos a mai magyar társadalomban a gyerekvédelem ügye? Interjú.
Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak minőségirányítási igazgatója úgy látja, a gyermekvédelmi rendszer ma a mélyszegénységben élő családok gyerekeit neveli, ha pedig a gyerekeket részvételre ösztönözzük, akkor a családjukat is fontos megérteni.
Meg kell találni a hangot a szülővel, ami most nincs meg, és ezt a gyerekek is érzik, a szégyenhez és a megalázottsághoz hasonlóan. A közös hang nem is lesz meg addig, míg meg nem kapják a tiszteletet. Nekünk kell közel mennünk, megemelnünk őket, és nem tőlük várni az alkalmazkodást. Így a gyerekek is könnyebben meg mernek szólalni
– tette hozzá.
Kókayné Lányi Marietta
Lakos Gábor
A köznevelési államtitkár gondolatait vitte tovább a konferencia egy későbbi panelbeszélgetése is.
„A gyereknek nem egy intézményhez van joga, hanem a számára adekvát oktatási szolgáltatáshoz” – jelentette ki Ercse Kriszta oktatáspolitikai szakértő a Nemzeti Társadalompolitikai Stratégiai és Koordinációs Titkárság képviseletében. Mint mondta, nem szerencsés, hogy az ellátórendszerek külön-külön területként működnek. Ez ugyanis hat az oktatási egyenlőtlenségek erősödésére is.
A társadalmi egyenlőtlenség nem azonos az oktatási egyenlőtlenséggel. Előbbi egy külső adottság, utóbbi pedig azt jelenti, hogy a gyerek nem kapta meg az államtól a számára megfelelő pedagógiai szolgáltatást
– magyarázta. Tóth Anita, a Polgár Alapítvány Gyermekjogi Programjának vezetője azt emelte ki, hogy a roma gyerekek túlnyomó többsége nem jut hozzá a minőségi oktatáshoz. „Van egy erős többségi társadalmi igény arra, hogy bárhova járjanak a roma gyerekek, csak ne a mi gyerekeinkkel”.
„Emiatt is szemléletváltásra lenne szükség az oktatásban” – ezt már Nahalka István, a Civil Közoktatási Platform képviselője szorgalmazta a megszólalásában. Úgy véli, a legtöbben azt gondolják (még a pedagógusok között is), hogy a rossz családi háttérből a közoktatásba érkező gyerekeknek olyan hátrányaik vannak, amelyek miatt soha nem lesznek képesek olyan eredményeket elérni, mint a szerencsésebb családi hátterű tanulók.
Nahalka István
Máté Péter
Az oktatáskutatónak vannak ezzel kapcsolatban kétségei, ő inkább úgy látja, hogy a hátrányos helyzetű tanulókra nem terjednek ki a gyakorlatban az egyébként jogszabályokban leírt gyermeki jogok, miszerint nekik is megfelelő oktatást kellene kapniuk. Mulasztásos jogsértést követ el az állam – hangsúlyozta.
„Az esélyegyenlőtlenséget az iskola hozza létre, amikor egyoldalúan viszonyul a különböző gyerekekhez, és azt követeli meg a hátrányos helyzetű diákoktól is, amit csak a középosztálybeli gyerekektől követelhetne meg.” Szerinte a gyerekek nem deficittel érkeznek az iskolába, hatéves korban még senkiről nem dőlt el, hogy mi válhat belőle felnőttként
Mivel nagyjából lemondanak a kevésbé szerencsés családok gyerekeinek megfelelő oktatásáról (mert „úgysem lesz belőlük semmi”), így „társadalmi problémát sikerült az iskolának csinálni egy gyerekjogi problémából” – mondta Nahalka, aki szerint az iskolának személyre szabott oktatást kellene nyújtania minden gyereknek.
Az oktatási jogot a legfontosabb emberi jognak gondolom, mert ez az eszköze a többi emberi jog megvalósulásának
– mondta Nyitray Zsuzsanna, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Egyetért az előtte szólókkal, hogy minden gyermeket a saját szükségleteihez mérten kell segíteni. Elárulta, hogy ehhez képest a hozzájuk beérkező megkeresések jelentős része arról szól, hogy a sajátos nevelési igényű gyerek nem kap neki megfelelő, differenciált oktatást.
„Megállapítják a pedagógiai szakszolgálatok, hogy ilyen és ilyen fejlesztést kell kapnia a gyereknek, de ő nem kapja meg azt, mert nincs elegendő szakember. Hol van az állam? Ez állami felelősség” – hangsúlyozza ő is. Úgy véli, ha nincs politikai akarat arra, hogy változzon a rendszer, és az iskola egyenlő esélyeket nyújtson, akkor még sokáig fennáll az állam mulasztásos jogsértése.
Mire esetleg megnyerünk egy ilyen pert, addig az érintett tanuló már végez.
Gyeney Laura, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes szerint az Alaptörvény és nemzetközi egyezmények is kimondják, hogy a gyerekek testi, lelki fejlesztéséről gondoskodni kell, és a gyerekek érdeke kell, hogy irányadó legyen a jogszabályok alkotásánál. „A szegregált oktatás így már önmagában is alaptörvény-ellenes.”
Ercse Kriszta úgy véli, az inkluzív, méltányos oktatás nem egy pluszszolgáltatás, annak kellene lennie az alapnak. Ma viszont az oktatási rendszer abuzív és igazságtalan, amikor sztenderdekhez követel meg mindenkitől alkalmazkodást, és az eltérőséget hibának állapítja meg, amit szankcionál is.
Nahalka ehhez még azt tette hozzá, hogy egy jó pedagógus heterogén és homogén gyerekcsoporttal is el tud érni jó eredményt, míg egy rossz pedagógus mindkét esetben kudarcot vall. Ha viszont elkülönítjük a gyerekeket egymástól, akkor a különböző társadalmi csoportokba tartozók nem tanulnak meg egymással együttműködni.
„Az esélyegyenlőtlenség problémájának megoldása: meg kell változtatni a pedagógiai kultúrát” – foglalta össze Nahalka István a panelbeszélgetés lényegét.
Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd
Source: HVG · Balla István, Nemes Nikolett
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira