Európa is helyet követel magának az ukrajnai béketárgyalásokon

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a háború lezárása után az európai biztonsági rendszer megerősítésére is szükség lesz. A résztvevők a meglévő európai biztonsági intézményekre és megállapodásokra építenének, miközben olyan mechanizmusokat alakítanának ki, amelyek csökkentik egy újabb konfliktus és a veszélyes eszkaláció kockázatát. A NATO továbbra is az euroatlanti kollektív védelem központi pillére maradna.

A közlemény végén a felek azt is rögzítették, hogy a tárgyalási folyamat során szoros együttműködésben maradnak, és szélesebb körű, az európai partnereket is bevonó többoldalú egyeztetések felé kívánnak elmozdulni. Hogy ez pontosan mikor és milyen formában történhet meg, arról egyelőre nincs döntés.

Paola Pinho, az Európai Bizottság szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Abu-Dzabiban két külön egyeztetésre került sor. Az elsőn az Európai Unió, a Franciaországból, Németországból és az Egyesült Királyságból álló E3-csoport, Olaszország és a NATO képviselői találkoztak az ukrán delegációval. Ezt követte az a megbeszélés, amelyen már az Egyesült Államok képviselői is részt vettek, és amelyről a közös nyilatkozat készült.

A szóvivő szerint az európaiak részvétele természetes, hiszen „Ukrajna biztonsága nyilvánvalóan Európa biztonsága is”. Arra a kérdésre azonban, hogy a nyilatkozatban említett szélesebb körű tárgyalások azt jelentik-e, hogy az európaiak nem vesznek részt közvetlenül az oroszokkal folytatott abu-dzabi egyeztetéseken, nem adott egyértelmű választ. Mint mondta, a kétnapos találkozósorozat különböző összetételű megbeszélésekből áll, a többoldalú tárgyalások időpontja pedig „még nem látható”. A közvetlen európai–orosz tárgyalások lehetőségét tehát nem zárta ki.

Pinho megerősítette azt is, hogy az EU nem változtatott Ukrajna területi integritásával kapcsolatos álláspontján. Donald Trump amerikai elnöknek arra a kijelentésére reagálva, hogy Ukrajna a rendezés után „egy kicsit más formájú” lehet, a szóvivő a közös nyilatkozatra hivatkozott.

Ez az az álláspont, amelyet az EU eddig is képviselt, és amelyet ezeken a találkozókon is képvisel

– mondta. Arra viszont, hogy Brüsszel elfogadna-e egy olyan megállapodást, amelynek nyomán egyes ukrán területek orosz irányítás alatt maradnának, nem adott közvetlen választ. Úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben Ukrajna álláspontja a döntő.

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az Abu-Dzabiban egyeztető európai csoport a korábbi francia–német–brit hármashoz képest Olaszországgal bővült. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte Róma bevonását, illetve csatlakozhatnak-e további országok, például Lengyelország, Pinho az olasz kormányhoz irányította az újságírókat. A 27 uniós tagállam vezetői a hét későbbi részében, az informális Európai Tanács ülésén is megvitatják az ukrajnai békefolyamatot.