És akkor a lázadó gépek helyett egy hűtlen férj rengeti meg a techszektort

Ugyan már 1960-ban megjelent a Világvége: 2026. november 13., péntek című tanulmány (amely a címe ellenére egy nagyon fontos tudományos írás: azt vezette le, hogy mennyire hibás ötlet abból kiindulni, hogy a meglévő folyamatok változatlanok maradnak, mindezt azon a példán, hogy ha a népességnövekedés az addigi ütemben folytatódna, 2026-ra betelne a bolygó és halálra préselődnénk), ahogy azt már látjuk, az apokalipszis elmaradt, legfeljebb a Microsoft omlott össze az ítéletnapra. Igaz, az nem kicsi leolvadást produkált.

A magyar politika legfontosabb eseménye a héten az volt, hogy a miniszterelnök bejelentette, ratifikálni fogják az isztambuli egyezményt és humánusabbá teszik a szívhangrendeletet – mindez már háttérbe is szorította azt, hogy két nappal korábban a kultúráért felelős miniszter belengette, hogy eltörölhetik a könyvfóliázás szabályát is. Azt pedig már teljesen homályba veszett ezek mögött, hogy a hét azzal indult, hogy Baka András lelassította a buldózer üzemmódba kapcsoló kormányt, az Alkotmánybíróságra küldte az állami vagyon védelmét szolgáló, elkapkodott törvénymódosítást.

Baka András sajtónyilatkozata az Országházban

HVG / Cabrera Martin

A NER-cégek átvételére megírt és villámgyorsan a parlamenten átnyomott törvény ugyanis az elnök szerint megingathatja a magyar pénzügyi rendszer alapjait, mert anélkül változhatna meg a főtulajdonos, hogy szabályos felvásárlási ajánlatot kapnának a kisbefektetők. Aztán a hét végéhez közeledve Baka visszaküldte a politikusok vagyonosodását vizsgáló törvényt is.

Aki nem követi rajongva a techszektor híreit, eddig nem biztos, hogy hallotta Jensen Huang nevét, most viszont kénytelenek voltunk mind megismerkedni annak a részleteivel is, hogy az Nvidia alapítója – és csütörtöki lemondásáig több, mint három évtizeden át a vezetője – épp mikor kivel csalta a feleségét. Az igazán komoly ügy persze nem a család helyzete, hanem az, hogy Huang egyik szeretője valóban kínai kém volt-e. Az ügyben az FBI is vizsgálódik, az pedig már minimum valószínűnek látszik, hogy a kémnek tartott nő olyan AI-chipek csempészetében lehetett benne, amelyeket elvileg tilos volna Kínába vinni az USA-ból.

Az Nvidia az egész techipar egyik, ha nem a legfontosabb, a nagy fejlesztések hátterében működő cége, óriásvállalatok függnek az ő hardvereiktől, az AI-iparág nagyjai is rájuk alapoznak, úgyhogy érthető, hogy nagy a felbolydulás. Már csak azért is, mert a céget 1993 óta vezető Huang utódlására egyáltalán nem volt kidolgozott terv, és persze mert csak tippelni lehet, mi minden szivárgott ki Kínába.

Mit meg nem adtunk volna 2023-ban ilyen hírekért: fél év után újra 2 százalékosra gyorsult az infláció. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy most már tartósan berendezkedhetünk-e egy viszonylag alacsony inflációra – valószínűnek tartják azt, hogy ha a kormányban és az MNB-ben megvan az akarat, akkor igazán fájdalmas számokat egy darabig nem fogunk látni. Még ha ez azzal is jár, hogy a 10 százalék fölötti béremelések korának is vége szakad.

Az inflációt októberben főleg a benzin árának emelkedése lökte fel, pedig a valós piaci helyzethez képest Magyarországon még mindig túl olcsó az üzemanyag. Európában most a benzinből van túltermelés, a gázolajat használókra várnak még nehéz idők.

A hét képe: Seszták Miklós elrejtett milliárdjai

Az NVVH nyomozói által lefoglalt készpénz, amit korábban Seszták Miklós rejtett el

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal / Facebook

Havi 1 millió 243 ezer forint volt az átlagos bruttó havi fizetése annak a 28 embernek, aki idén A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak ajánlotta fel az adója egy százalékát – számoltuk ki, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette, hogy melyik egyesületnek hány ember, összesen mekkora értékben ajánlott fel 1 százalékokat.

Kiszámoltuk azt is, hogy melyik egyesület felajánlóinak volt a legnagyobb átlagkeresetük, a lista elején kisebb sportklubok, egy vadásztársaság, az International Business School alapítványa, valamint kistelepülési alapítványok állnak. Közülük is kiemelkedik egy olyan kézilabdaegyesület, amelynek most nincs csapata, azon dolgoznak, hogy a jövő őszi szezontól már elindulhassanak a megyei bajnokságban.

Összesen 19 600 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő tavaly a HVG Top 500 listáján szereplő cégek, ami közel a fele annak a 42 400 milliárd forintnak, amellyel az ország összes nem pénzügyi vállalata járult hozzá a GDP-hez – számoltuk ki. Ehhez a módszertanunk az volt: a teljes árbevételből kivettük a felhasznált anyagok és alkatrészek árát, így maradt az, amit maga a cég adott hozzá a termék értékéhez.

A lista első két helyén ugyanaz a két cég áll, amely az árbevétel szerinti toplistáén is, a Mol és az MVM. A harmadik helyre azonban már a hatvanadik legnagyobb árbevételű cég jött fel, a MÁV. Majd a Richter és a Magyar Telekom következik a listán – az első öt helyezett az, amelynek a hozzáadott értéke 500 milliárd forint fölött volt 2025-ben.

Jön a GTA VI, azonban a Sony annyira magára haragította a közönségét, hogy hackerek már fel is törték a Playstation 5 konzolját. A cég ugyanis bejelentette, hogy 2028 elejétől teljes egészében kivezetné a fizikai adathordozókat, a Playstationre szánt játékokat csak digitális formában lehetne beszerezni.

Így aztán újra fellángolt a vita: mit lehet azzal kezdeni, hogy a játékos hivatalosan nem vásárolja meg a játékot egy adathordozón, hanem csak egy licenchez jut hozzá, azaz gyakorlatilag bérli a játékot?

Ha ránézünk bármelyik magyar élvonalbeli focicsapat mezére, annyi szponzor logóját láthatjuk, mint ha minden rendben ment volna az országban. Azonban a 2010 és 2026 közötti időszakban, ahogy a sportgazdaságban annyi minden mást is, a szponzorációt is teljesen eltorzította a NER. Ezt mutatta be a most megjelent Kényszerítő című könyvnek az a fejezete, amelyet a HVG két újságírója írt. Amikor nyomdába kellett adni az anyagot, még nem lehetett ezt előre látni, de azóta már tudjuk: a nagy magyar sportszponzoráció egyik sikersztorija, a győri kézilabda épp most került óriási bajba.

mti. Schön Szabolcs, a Győr és Franko Kovacevic, az FTC játékosa 2026. január 25-én.

MTI / Purger Tamás

Akadnak persze olyan szponzorációk, amelyekről elképzelhető, hogy akkor is megtörténtek volna, ha mindenki pusztán üzleti alapon gondolkozik. Ám annál nehezebben magyarázható, hogy energiaszolgáltatókat, csatornázó vagy útépítő cégeket miért kell bevonni, hiszen ezek számára a reklámozás majdhogynem fölösleges, és persze sok helyen állami támogatást rejtettek emögé. Az egész kínos mellékhatásaként pedig annyira felverték a költségeket, hogy a szponzori szempontból értéktelenebb alsó osztályok működése is hatalmasat drágult.