Elemzők az inflációról: hiába nőttek az árak, még nincs miért túlságosan aggódni

Az elmúlt fél év legmagasabb, 2 százalékos inflációs adatát tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, ahogy az is nagyobb drágulást mutat a korábbi hónapokban mértnél, hogy szeptemberről októberre 0,4 százalékkal emelkedtek az átlagos árak.

„A friss adatok összességében továbbra is kedvező képet festenek a magyar inflációról, és a részletekből az is kiderül, hogy lényegében néhány, jól előre jelezhető tényező magyarázta az elmúlt hónapokban megszokottnál erősebb havi átárazást. Az infláció tehát gyorsult, de egyelőre nem szélesedett” – véli Virovácz Péter, az ING elemzője. Mint bemutatta, az infláció egy havi gyorsulásának közel felét az üzemanyagok áremelkedése magyarázta, a másik jelentősebb tétel pedig a ruhák szezonális átárazása volt. Az élelmiszerek 0,2 százalékos havi áremelkedése továbbra is visszafogott.

Virovácz biztató jelnek értékelte azt, hogy az üzemanyag-drágulás másodkörös hatásai még nem jelentek meg egyértelműen, „úgy tűnik, hogy a vállalatok a korábbi éveknél jóval türelmesebb árazási politikát követnek, a költségsokkok egyelőre nem fordulnak át automatikusa és azonnal fogyasztói áremelésekbe”.

A kockázatok azonban nem tűntek el, a valódi inflációs teszt a következő átárazási szezon lesz – figyelmeztetett. Sok céges energiaszerződést kell új árakon újrakötni, a vállalatok ennek a többletköltségét 2027 elején kezdhetik nagyobb arányban beépíteni az áraikba.

Az októberi inflációs adatok megerősítik a képet: nincs különösebb átárazási hajlandóság, felfelé mutató árnyomás a magyar gazdaságban – értékelt Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Ő is kiemelte, hogy a havi emelkedést jórészt szezonális hatások és a jármű-üzemanyagárak hajtották, de arra is figyelmeztetett: a tartós cikkek kisebb havi drágulása már jelzi, hogy az erős forint által hajtott dezinfláció lassan a végéhez közeledik.

„Noha az amerikai félidős választások óta az energiaárak csökkennek, a helyzet továbbra is törékeny, bármikor jöhet egy újabb eszkaláció az iráni háborúban” – tette hozzá Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ezért szerinte hiába visszafogott az áremelkedés üteme, nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentéssel reagálna.

A Pénzügyminisztérium közleményben reagált a számokra: mint írták, a kormány idei inflációs előrejelzése nem változik. Azt is kiemelte a PM közleménye is, hogy az üzemanyagárak húzták fel a mutatót, de még így is az EU egyik legalacsonyabbja maradt a magyar áremelkedés.

Kommentálta a friss számokat az Országos Kereskedelmi Szövetség is, természetesen leginkább azt a részletet, hogy a bolti élelmiszervásárlás (ami úgy jött ki, hogy a teljes élelmiszer-inflációból kivették a menzai és büfés étkezések árváltozását) 4,1 százalékkal olcsóbb a tavaly ilyenkorinál. Azt írták: az árrésstop kivezetésének mielőbb tényleges döntéssé kell válnia (az erről szóló törvény jelenleg is a parlament előtt van).