Egyre gyakoribbak a mentális zavarok a gyerekeknél – hangzott el a parlamenti bizottságban

A gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró parlamenti vizsgálóbizottság által szerdán meghallgatott szakorvos szerint egyre gyakoribbak a mentális problémák gyermekkorban, a legtöbb budapesti szakellátó esetében a várakozási idő körülbelül egy év, az állami ellátásban dolgozó gyermekpszichiáterek száma pedig csupán a szükséges negyede – írta az MTI.

Menczel Boglárka, a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályát vezető főorvos arról beszélt, hogy tapasztalataik szerint a gyermekpszichiátriai osztályokon folyamatosan emelkedik a mentális sürgősségi állapotok száma.

Egyértelmű, hogy gyermekkorban egyre gyakoribbak a mentális zavarok, és ez egy jelentős kihívás napjainkban

– fogalmazott a főorvos.

Közölte azt is, hogy a legtöbb budapesti szakellátóban a várakozási idő az egy évet közelíti, vagy meg is haladja. Elmondta: körülbelül 200-220 gyermekpszichiátriai szakvizsgával és működési engedéllyel rendelkező regisztrált orvos van az országban. Az állami ellátásban körülbelül ötvenen dolgoznak, az ideális minimum 200 körüli gyermekpszichiáteri létszám lenne.

A teljes Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátásáért két pszichiátriai osztály felel – hozott példát Menczel Boglárka. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a társadalomban növekszik a mentális egészséget övező tudatosság, és mivel valamelyest csökken a megbélyegzés, egyre hamarabb kérnek segítséget és fordulnak a szakellátás felé az érintettek.

A főorvos új jelenségként számolt be a szociális indok mentén fenntartott ellátásról, amellyel az elmúlt 5-10 évben nem találkoztak. Lassan két éve folyamatosan van az osztályukon olyan gyermek, akinek az ellátását nem az egészségi állapota teszi szükségessé, hanem szociális ok: az, hogy „nincs hova hazavinni, nincs, aki hazavigye”.

Volt olyan autista kisfiú, aki 421 napot töltött az osztályon

– említett egy példát Menczel Boglárka, aki kiemelte: egy ilyen szituációban a gyermek és a körülötte lévők is traumatizálódnak, hiszen ilyenkor tudják, hogy a gyermekkel valami rossz történik, tudják, mit kellene tenni, de a „teljes tehetetlenség állapotában” kísérik végig a helyzetet.

Szavai szerint ugyanakkor azt fontos látni, hogy ezek a gyerekek mindannyian okkal érkeztek gyerekpszichiátriai osztályra. A főorvos megjegyezte, van olyan érzésük, hogy adott esetben a szülők „mint egy ruhadarabot”, amit már kinőttek, félreteszik a gyereket, az ilyen szülői cselekedetnek ugyanakkor nincs következménye.

Közölte: nincs olyan gyerek, akit a családból úgy emelnek ki, hogy tökéletes pszichés állapotban lenne, ezért nélkülözhetetlen a gyermekvédelmi szakellátásba kerüléskor a pszichés állapot felmérése. Ezt követően a gyerekeknek meg kell kapniuk a szükséges ellátást – hangsúlyozta Menczel Boglárka.

Pöltl Ákos családbiztonsági és digitális gyermekvédelmi szakértő a digitális tér okozta problémákról szólva úgy fogalmazott: „a gyerekek nem kísérleti eszközök, és a magyar családok (...) nem kísérleti laboratóriumok.” Át kell állni arról a metódusról, hogy minden technológiát, ami új és jó, vezessünk be – mondta, hangsúlyozva a területen a család és az iskola együttműködését, valamint a szülők szakmai támogatását. Továbbá megkerülhetetlennek nevezte az arányos állami szabályozást.

Szász Máté neurobiológus, sport- és prevenciós diagnosztikai szakértő elmondta:

a kutatások szerint ha napi öt óránál többet tölt el egy fiatal a közösségi média oldalain, majdnem háromszorosára nő a serdülőkori depresszió kockázata.

A felhasználók 40 százaléka úgy látja, hogy az ő élete sokkal rosszabb, mint a másoké – mutatott rá. Kifejtette: a fiatal azt látja, hogy mások vonzóbbak, sikeresebbek, jobbak valamiben, emiatt csökken az önértékelése és a testével való megelégedésének mértéke.

A bizottság az ülésen együttműködési kötelezettségek megállapításáról döntött, ugyanis az örökbefogadás rendszerének és működésének megismerése céljából meg kívánja hallgatni Novák Katalin volt köztársasági elnököt mint volt család- és ifjúságügyekért felelős államtitkárt, volt családokért felelős tárca nélküli minisztert; továbbá Koncz Zsófia volt családokért felelős államtitkárt és Kardosné Gyurkó Katalin volt gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztost.

Újabb gyermekvédelmi jelentést készített a kormány

A dokumentum célja a gyermekvédelmi bántalmazási ügyek intézményi és rendszerszintű hátterének feltárása. A megállapításokat egyelőre nem közölték, de a jelentés része egy javaslatcsomag is, amely a rendszer fejlesztését célozza.