Egyre csak szaporodnak a vállalatok termékeiről szóló kommunikációjában az olyan állítások, mint hogy „zöld”, „fenntartható” vagy „klímabarát”: elárasztották a weboldalakat, a termékek csomagolását, a reklámokat és a közösségi médiát is. Szeptember 27-e óta azonban már nem az ígéret, hanem a bizonyíték került előtérbe, ettől a naptól kell alkalmazni ugyanis az Európai Unió 2024 elején elfogadott irányelvét a fogyasztók szerepvállalásának növeléséről a zöldátállásban (Empowering Consumers for the Green Transition – Empco).

Az irányelv az összes olyan céget érinti, amely a fogyasztóknak szánt környezeti állításokat kommunikál, legyen szó reklámról, termékleírásról, csomagolásról vagy online felületről.

Ravaszul beszél, ravaszul hallgat

A Gazdasági Versenyhivatal már az irányelv elfogadása idején közzétett, zöldállításokról szóló piacelemzésében arra jutott, hogy

a hazai vállalkozások meglehetősen kreatív értelmezéssel és rendszertelenül kommunikálnak a fenntarthatóságról.

Az ilyen üzeneteket tartalmazó reklámok 40 százaléka például kizárólag a környezettudatos márkakép építésére, közvetítésére irányult, miközben ezt rengeteg esetben nem tudták alátámasztani. Számszerűleg azonos eredményre jutott egy 2020-as felmérés, amit az OECD idézett egy tavalyi tanulmányában, miszerint

az ellenőrzött weboldalak legalább 40 százalékán találtak potenciálisan megtévesztő módszereket.

Ezek közé tartozik például a „zöld”, „fenntartható”, „természetes” vagy „energiahatékony” jelző bármiféle bizonyíték nélkül, a saját gyártású ökológiai címkék, illetve az olyan kommunikáció, amely elhallgat lényeges környezeti hatásokat.

Az uniós szabályozás szigorítja a környezeti állítások használatát, és azt várja el, hogy a fogyasztók pontos, ellenőrizhető információk alapján dönthessenek.

Source: HVG · Fülöp István

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira