Ma Brüsszelbe utazom az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozóra. Nyolcvanhat évvel ezelőtt, 1940-ben az apám ellenkező irányba indult: a saját apjával együtt 100 kilométert gyalogolt, hogy elérje az egyik utolsó Nagy-Britanniába induló hajót, és elmeneküljön a náci támadás elől. Anyám szintén zsidó menekült volt. Gyerekkorát Lengyelországban bujkálva töltötte, és végül tinédzserként jutott el Nagy-Britanniába, útközben megismert idegenek jóindulatának köszönhetően.
Szüleim menedékre leltek Nagy-Britanniában, és az európai szolidaritás, nyitottság és együttműködés legjobb hagyományai szerint vették ki a részüket új hazájuk életéből. Az ő történetük formálta a nemzetközi együttműködéshez való viszonyomat, és azt a meggyőződésemet, hogy európaiként akkor tudjuk a leghatékonyabban megvédeni értékeinket és előmozdítani érdekeinket, ha együtt dolgozunk.
Tíz évvel ezelőtt Nagy-Britannia az Európai Unióból való kilépésre szavazott. Tiszteletben tartom ezt a döntést. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a Brexit ebben a formájában nem hozta el azt a gazdasági és politikai változást, amelyet sokan a szavazáskor reméltek.
Valójában nem javult a helyzet, sőt, rosszabb lett. Az ezt követő „kemény Brexit” (az EU belső piacáról való kilépés – a szerk.) becslések szerint 4 százalékos csapást mért a brit gazdaságra, egyes értékelések szerint pedig ez akár a GDP 8 százalékát is elérheti. Az inflációval korrigálva az Egyesült Királyság EU-ba irányuló agrár-élelmiszeripari exportja csaknem 25 százalékkal esett vissza.
E számok mögött fogyasztók, vállalkozók és gazdák állnak, akik ma is a saját zsebükön érzik a következményeket.
Az EU-ban is hiányzik Nagy-Britannia hangja. Brit külügyminiszterként Európában utazva többen is elmondták nekem, mennyire sajnálják, hogy az Egyesült Királyság már nem ül ott a tárgyalóasztalnál, és milyen akadályokkal szembesülnek ma a brit kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban. Európában valódi igény mutatkozik kapcsolataink újjáépítésére, és egyre többen ismerik fel, hogy együttműködéssel többet nyerhetünk.
Erre ma sürgetőbb szükség van, mint valaha, hiszen a világ jelentősen megváltozott a 2016-os Brexit-népszavazás óta. Oroszország Ukrajna elleni barbár inváziója a második világháború óta a legtöbb emberéletet követelő konfliktust hozta kontinensünkre, az orosz hibrid fenyegetések pedig közös biztonságunkat veszélyeztetik. A világ egyre inkább gazdasági tömbökre szakad, és kiéleződik a nagyhatalmi versengés. A klímaválság egyre mélyül, a mesterséges intelligencia pedig nemcsak lehetőségeket kínál, hanem életformánkat fenyegető egzisztenciális kockázatokat is rejt magában.
A Brexit kudarcait és ezt az átalakult globális helyzetet látva Andy Burnham miniszterelnök joggal mondta, hogy kölcsönös előnyünk érdekében mélyebb és erősebb partnerségre van szükségünk az EU-val.
A mai brit–uniós csúcstalálkozó előrelépést hozhat: olyan, mindkét fél számára előnyös megállapodások születhetnek, amelyek érdemben javítják polgáraink életét. Ez a biztonsággal kezdődik, hiszen elmélyítjük a kibertámadások, a külföldi beavatkozás, a szabotázs és más hibrid fenyegetések elleni közös munkát. Lebonthatjuk az élelmiszer- és italkereskedelmet gátló akadályokat, és csökkenthetjük a vállalkozásokat terhelő bürokráciát. Elmélyíthetjük az illegális migráció elleni együttműködést, és fejleszthetjük a brit és az uniós energiapiacokat. És ami talán a legfontosabb: új lehetőségeket nyithatunk fiataljaink előtt, hogy külföldön élhessenek, dolgozhassanak és tanulhassanak – amire a kilépésünk óta jóval kevesebb lehetőségük van.
Ezek az új megállapodások jövőbeli kapcsolatunk alapját jelentik, nem a felső határát. Szívesen veszek részt itthon és külföldön is abban, hogy kialakítsuk ennek a kapcsolatnak a jövőbeli lehetőségeit – pragmatikus szemlélettel, az 1945 óta nem látott súlyú kihívásokra választ keresve.
Ezért most is a szüleim nemzedékétől merítek ihletet. Ez a nemzedék a második világháború romjai előtt állva nem adta alább az igényeit, hanem magasabbra tette a lécet, hogy újragondolja és újjáépítse kontinensünket. Ugyanez a szellem ösztönözzön ma bennünket is arra, hogy a ránk váró közös kihívásokhoz méltó, új válaszokat találjunk.
A minőségi újságírás nincs ingyen, ezért építjük 2019 óta a digitális előfizetői közösségünket. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy vannak olyan fontos témák, amelyeknek minél több emberhez el kell jutniuk. Cikkünket ezért mindenkinek hozzáférhetővé tesszük, de ha teheti, fizessen elő a hvg360-ra, hogy a jövőben is tudjunk fontos írásokat mindenkivel megosztani.
Source: HVG · Gyükeri Mercédesz
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira