Megtisztelő, amikor valaki beenged a saját otthonába, ahol a mindennapjait tölti. Az ember leveszi a cipőjét, kap egy kis házi papucsot, körbenéz a falakat borító fotókon, tárgyakon, beszívja a hely sajátos illatát, a háttérben hallja a zakatoló mosógépet. Amikor megérkezünk Sissyékhez Budapest XV. kerületébe, még javában zajlanak az előkészületek az ebédhez. A konyhában több étel készül egyszerre, Sissy édesanyja, Zhao Luoyan a konyhában dolgozik, és kedvesen teával kínál minket.

A lakásban már az első pillanatban feltűnik, mennyire természetesen él egymás mellett két kultúra. Kínából érkezett apró díszek, családi fényképek, puzzle-ok, személyes emlékek és a magyar mindennapok tárgyai töltik meg a teret.

HVG / Lakos Gábor

Sissy harmincegy éves, édesapja, Cui Tiejun és édesanyja, Zhao Luoyan a kilencvenes évek elején költöztek Magyarországra. Először az édesapa érkezett, aki külkereskedelemmel foglalkozott, és munkájából adódóan piackutatás miatt járta Közép-Európát. Lengyelországban, Romániában és a térség különböző városaiban is megfordult, Budapest pedig különösen megtetszett neki. Az első látogatásból aztán költözés lett, később pedig Luoyan is követte férjét Magyarországra.

A család érkezése egybeesett a kínai bevándorlás egyik legfontosabb magyarországi időszakával. Magyarország 1989-ben vízummentességi megállapodást kötött Kínával, amelynek köszönhetően a kínai állampolgárok vízum nélkül utazhattak ide. A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás, a megnyíló piac és az új kereskedelmi lehetőségek sokakat vonzottak az országba.

1989 és 1991 között becslések szerint mintegy 45 ezer kínai állampolgár érkezett Magyarországra, közülük sokan végül itt telepedtek le. Budapest ebben az időszakban a közép- és kelet-európai kínai kereskedelem egyik fontos központjává vált.

HVG / Lakos Gábor

Cui Tiejun és Zhao Luoyan az első időszakban több helyen is laktak. A családi kapcsolatok is megmaradtak: az édesanya testvérei közül többen szintén Magyarországon élnek, egyikük, a húga például éppen a szomszédjuk. A család idősebb tagjai korábban gyakran látogattak Magyarországra, a házaspár, illetve Sissy is, amikor teheti, elutazik Kínába. A szülők számára továbbra is fontos a kapcsolat a szülőhazájukkal. Tiejun, Sissy édesapja a készülődés pillanataiban bele-bele néz a kínai tőzsde eseményeibe is, napi szinten követi, mi történik Kínában.

A szülők ma idegenvezetőként dolgoznak, csoportokat kísérnek, emellett saját vállalkozásuk is van: lakatokkal és zárakkal foglalkoznak. Amikor megérkezünk, még a vállalkozásuk hétköznapi működésébe is bepillantást nyerünk, éppen egy futárt kell hívniuk egy csomagért a raktárból.

A család élete több szálon kapcsolódik Magyarországhoz, még ha a nyelvi integráció nem is ment végbe teljesen. A szülők nem beszélnek tökéletesen magyarul, de ahogy mesélik, a mindennapi életükben nem is volt igazán szükségük rá: a munkájuk, a vállalkozásuk és a közösségi kapcsolataik révén megtanulták azt a mennyiséget, amivel boldogulni tudnak.

HVG / Lakos Gábor

Sissy már egy másik generáció. Magyarországon született, kétnyelvű általános iskolába járt, majd gimnáziumban tanult, később Londonban, majd Berlinben is élt, a filmszakmában dolgozik. Magyarul és kínaiul egyaránt tökéletesen beszél, így ezen a napon ő a család és a vendégek közötti legfontosabb kapocs. A beszélgetés ugyanis három nyelven, magyarul, kínaiul és angolul, időnként pedig kézzel-lábbal zajlik. Sissynek folyamatosan fordítania kell: nekünk a szülők történeteit, a szülőknek pedig azt, amit mi mondunk. Nem kis feladat, különösen úgy, hogy közben az ebéd is készül.

A házigazdák már az elején elmesélik, mennyire hatalmas a különbség aközött, amit Magyarországon, vagy Európában gondolunk kínai ételnek, és amit ők maguk esznek otthon.

A mindkét szülő egy kínai tengerparti városból, Csingtat-ból származik. A tengeri ételek, a halak, a kagylók és a rákok különösen közel állnak hozzájuk. Bárhová utaznak a világban, elsősorban ezeket az alapanyagokat keresik, és otthon is rendszeresen készítenek belőlük ételeket.

HVG / Lakos Gábor

A konyhai feladatok is nagyjából fel vannak osztva. Sissy édesapja a levesek mestere. Az érkezésünk előtti napon például báránylevest készített, amelyet a család reggelire fogyaszt. A bárány, a kömény és a különböző tészták is fontos szerepet kapnak az otthoni főzésben. 

Ahogy Sissy meséli, a család konyhája nem sorolható be egyszerűen egyetlen kínai regionális irányzatba. Kína hatalmas ország, és ez a gasztronómiáján is jól látszik: az egyes térségekben egészen más alapanyagok, ízek és főzési technikák kerültek előtérbe. A közismert felosztás nyolc nagy regionális konyhát különböztet meg, de ezeken belül is számtalan helyi sajátosság, családi recept és egyéni ízlés alakítja, mi kerül az asztalra. Északon például a búzából készült ételek, a tészták és a gőzölt kenyérfélék számítanak alapvetőnek, míg a tengerparti vidékeken a halak és más tengeri alapanyagok kapnak hangsúlyosabb szerepet.

A különböző régiók konyhái persze nem zárt világok: a költözések, a családi kapcsolatok és az egymástól átvett receptek révén az ízek folyamatosan keverednek. Sissyék otthoni főzésében is többféle hatás találkozik: a tengerparti származásukból adódóan sok tengeri ételt készítenek, de a levesek, a tészták és a gőzölt fogások is fontos részei a családi repertoárnak. Náluk nem egyetlen tájegység konyháját kell keresni, hanem azt a sajátos ízvilágot, amelyet a szülők otthonról hoztak, majd az évek során a család saját szokásai formáltak tovább.

HVG / Lakos Gábor

A konyhapulton sokféle eszköz sorakozik ott: párolóedények, különböző főző- és sütőberendezések, kontaktgrill, speciális edények. Látszik, hogy ebben a konyhában tényleg rendszeresen és nagy kedvvel főznek.

Source: HVG · Kertész Zsanett, Lakos Gábor

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira