Buzgó náci lehetett az Aranycsapatot 1954-ben legyőző német válogatott szövetségi kapitánya

Nemcsak átélte a hitleri korszakot és alkalmazkodott az akkori rendszerhez, hanem úgy tűnik, meggyőződéses náci is volt Sepp Herberger szövetségi kapitány, akinek vezetésével a német válogatott 1954-ben a svájci labdarúgó-világbajnokság döntőjében 3:2-re legyőzte a magyar Aranycsapatot.

Ez azután derült ki, hogy idén – a már évtizedek óta hozzáférhető keletnémet ügynökakták után – a náci párt dokumentumait is szabadon hozzáférhetővé tették. A nemzetiszocialista párt anyagainak megnyitása óta a második világháború utáni német közélet számos kiválóságáról derült már ki, hogy többek voltak a náci rendszer puszta együttműködőinél vagy passzív elszenvedőinél.

Alig akad család, aki ne lenne érintett: az ügynökdossziék után a náci akták is kereshetővé váltak

A történelem talán legnagyobb államvédelmi hatósága és az egyik leghírhedtebb diktatúrája után van mire figyelni az irattárakban. A német példából Magyarországon is lehet okulni az ügynökakták októberi megnyitása előtt.

Mindez nem is csoda, hiszen 1933 és 1945 között minden tizedik német az állampárt tagja volt. A puszta csatlakozást azonban 1945 után több közszereplő sikeresen magyarázta fiatalkori tévedéseként vagy merő konformizmussal. Előbbi kategóriába tartozott például A bádogdob szerzője, Günter Grass vagy a német újraegyesítésben is prominens szerepet játszó külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher. Utóbbiak közé tartozott Herberger is.

Csakhogy a most hozzáférhetővé vált iratanyagból nemcsak az derült ki, hogy kik rendelkeztek párttagsági könyvvel – ami nagyrészt eddig is tudott volt –, hanem olyan további adatok is, amelyek esetenként arra utalnak, hogy nem puszta konformizmusból lépett be valaki a hitleri mozgalomba.

A legendás német szövetségi kapitányról – akinek párttag múltja eddig is ismert volt – most a Bild bulvárlap írta meg, hogy már 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésének évében tagja volt az NSDAP-nak, noha a második világháború utáni úgynevezett nácimentesítési eljárások során a szövetséges hatóságoknak azt állította, hogy a sorsdöntő 1933-as választáson a szociáldemokratákra szavazott. Állította, hogy csak az állampárt megkerülhetetlenné válása után csatlakozott az NSDAP-hoz, kizárólag azért, hogy a számára mindennél fontosabb sportkarrierjét a legmagasabb szinten, már akkor is szövetségi kapitányként folytathassa. Ezzel szemben a levéltári anyagokból olyan vallomás is előkerült, amely szerint Herberger „buzgó” nemzetiszocialista volt, aki a zsidók üldözését is helyeselte.

Szintén a most „lelepleződöttek” között van Martin Walser író is, aki 2007-ben, mikor kiderült, hogy regisztrált párttag volt, azzal védekezett: tudta nélkül léptethették be a szervezetbe, csakhogy a most előkerült dokumentumok szerint személyes aláírása nélkül ez nem lett volna lehetséges.

55-60 ezer nevet tesznek közzé hamarosan a kereshető ügynökadatbázisban, de azért még lesz min dolgozni

Az ígértnél két héttel később, de megnyílik az a bárki számára elérhető internetes adatbázis, amelyben az ügynöklistákat lehet majd böngészni. Noha az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részben túl is teljesíti a törvényben rá rótt feladatot, a kép közel sem lesz teljes. Mutatjuk, hogy mikor mit találhatunk az adatbázisban, és azt is, mi fog abból hiányozni.

Nyitókép: Sepp Herbegert ünneplik 1954-ben. Fotó: Dfb-stiftungen.de