Brüsszel szerint Magyarország nem hajtotta végre a migrációs paktumot

Az Európai Bizottság elindította a migrációs paktum második éves migrációkezelési ciklusát, és közzétette a második európai éves menekültügyi és migrációs jelentést. A dokumentum szerint az uniós migrációs helyzet összességében javul: az illegális határátlépések száma az elmúlt két évben több mint a felére csökkent, 2026 első felében pedig további, egyharmadot meghaladó visszaesést mértek. A menedékkérelmek száma 2025-ben 19 százalékkal, 2026 első felében pedig éves összevetésben további 17 százalékkal mérséklődött. Az engedély nélküli továbbutazások száma 2025-ben becslések szerint 22 százalékkal csökkent, miközben a tényleges visszaküldések száma 22 százalékkal emelkedett.

A Bizottság Görögországot, Spanyolországot és Ciprust minősítette migrációs nyomás alatt álló országnak az előző év aránytalanul magas érkezési számai miatt. Olaszország ugyancsak ebbe a kategóriába került, elsősorban a tengeri kutató-mentő műveleteket követő partraszállások miatt.

További 15 tagállam – köztük Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia és Lengyelország – a migrációs nyomás kockázatának kitett országok közé került. A besorolásban az illegális érkezések, az engedély nélküli továbbutazások, a menedékkérelmek, illetve az ideiglenes védelemben részesülők száma mellett a migráció instrumentalizálásának kockázatát is figyelembe vették.

Hat ország – Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország – az elmúlt öt évben felhalmozódott terhek miatt jelentős migrációs helyzetben van. Ezek az országok kérhetik, hogy a Tanács teljesen vagy részlegesen engedje el a következő évi szolidaritási hozzájárulásukat.

Magyarország egyik kategóriába sem került. A jelentés ezt így fogalmazza meg:

Bár Portugália, Málta, Szlovákia, Svédország és Magyarország az e jelentésben alkalmazott módszertan alapján egyik kategóriába sem tartozik, sajátos helyzetük is elismerést érdemel.

A magyar helyzetről a dokumentum hozzáteszi: „Magyarországon a jelentési időszakban alacsony volt az illegális határátlépések száma, és ez az előző tizenkét hónaphoz képest tovább csökkent.”

A kedvezőbb határforgalmi adatok nem jelentik azt, hogy Magyarország mentesülne a migrációs paktum végrehajtása alól. A Bizottság jelentése több konkrét problémát is megnevez.

A szükséges jogszabályi változtatásokról a dokumentum ezt írja: „A jogalkotási kiigazítások Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban, Romániában, Szlovéniában és Spanyolországban folyamatban vannak, Magyarország azonban még nem terjesztette elő a szükséges jogszabályi változtatásokat.”

A Bizottság a befogadási feltételekről szóló, 2024/1346-os irányelv átültetését is vizsgálta. A dokumentum szerint 2026 júliusában 16 tagállam kapott felszólító levelet, mert nem jelentette be határidőre az átültetést. A jelentés a későbbi fejleményeket így összegzi: „A teljes átültetést Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Málta, Hollandia, Portugália, Svédország és Szlovákia jelentette be; az átültetés Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Spanyolországban, Írországban, Litvániában és Romániában részleges maradt, míg Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia még nem jelentette be az átültetési intézkedéseket.”

A harmadik hiányosság az alapvető jogok tiszteletben tartását ellenőrző független nemzeti mechanizmushoz kapcsolódik. A jelentés szerint „Belgium, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Portugália és Svédország még nem jelölte ki formálisan, vagy nem tette teljesen működőképessé az átvilágítási és a menekültügyi határeljárás során az alapvető jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére szolgáló nemzeti mechanizmust, bár a munka folyamatban van”.

A jelentés nem módosította a tagállamok határeljárási kapacitására vonatkozó számokat. Ezeket egy 2024 augusztusában elfogadott bizottsági végrehajtási határozat rögzíti. Magyarországnak 7716 férőhelynyi megfelelő határeljárási kapacitást kell biztosítania.

A határozat azt is előírja, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie arra, hogy 2026. június 12. és 2027. június 12. között 15 432, a következő, 2027. június 13-tól október 14-ig tartó időszakban pedig 23 148 menedékkérelmet határeljárásban meg tudjon vizsgálni. Ezek nem befogadási kvóták: nem azt jelentik, hogy Magyarországnak ennyi embert kell befogadnia, hanem a határeljárási kapacitásra és az eljárások kezelésére vonatkozó előírások, elvileg valamennyi kérelmet el is utasíthatják a magyar hatóságok.

A magyar határeljárási kapacitás európai összevetésben kiugróan magas: a 7716 férőhelyes előírás csak Olaszországétól marad el, az uniós összesen 30 ezer férőhely több mint negyedét teszi ki. Magyarország részesedése a számítás alapjául szolgáló mutatóból 25,7 százalék, ami azt jelenti, hogy az uniós szabályozás szerint ekkora kapacitást kell biztosítania az úgynevezett határeljárások lefolytatására. Ennek oka elsősorban a számítási módszer: a Bizottság a külső határokon történt illegális átlépések és a belépés megtagadásának korábbi adataiból indult ki. Magyarország esetében ez az adat 338 978 volt, ami a teljes uniós érték több mint egynegyede. Az előző kormány módszertana szerint minden egyes határátlépési kísérletet egy külön személyhez kötött. Figyelmen kívül hagyva, hogy egy-egy migráns akár 10-15 alkalommal is próbálkozhatott – ez a lejelentett magyar adatokban 10-15 személyt jelentett.

A számok felülvizsgálata nem most esedékes. Az uniós menekültügyi eljárási rendelet alapján a következő végrehajtási aktust 2027. október 15-én kell elfogadni.

A Bizottság a 2027-es évre is javaslatot tett a szolidaritási keret létrehozására. Ennek célja a migrációs nyomás alatt álló tagállamok támogatása. A konkrét keret nagyságáról és a tagállamok hozzájárulásáról a Tanács dönt.

A 2027-es migrációs paktum szolidaritási mechanizmusában a tagállamoknak kötelező részt venniük, de három, egymással egyenértékű alternatív hozzájárulási forma közül választhatnak: menedékkérők átvétele más tagállamoktól (áthelyezés), pénzügyi hozzájárulás, illetve operatív segítségnyújtás, például szakértők, személyzet, technikai eszközök vagy infrastruktúra biztosítása és ezek kombinációja is lehetséges. A 2027-es szolidaritási keret pontos nagyságát még nem hozták nyilvánosságra, de a jogszabály évente legalább 30 ezer áthelyezéssel vagy ennek megfelelő, 600 millió eurós pénzügyi hozzájárulással számol, ami áthelyezésenként 20 ezer eurós pénzügyi egyenértéket jelent. A tagállamok tehát nem kötelesek menedékkérőket befogadni: a rájuk eső részt pénzzel vagy természetbeni, operatív segítséggel is teljesíthetik.

A Bizottság közleménye szerint a 2027-es szolidaritási keretre vonatkozó javaslat részletei akkor válnak ismertté és jogilag kötelezővé, amikor a Tanács elfogadja a vonatkozó határozatot. Ehhez szükséges, hogy a tagállamok megtegyék a vállalásaikat.

A jelentés megállapításai összhangban vannak a magyar kormány kijelentéseivel, mely szerint Magyarország nem ismeri el és nem hajtja végre a migrációs paktumot. Ugyanakkor, mivel egy európai uniós jogszabályról van szó, az Európai Bizottságnak lehetősége van arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson, amelynek végén az Európai Bíróság tehet pontot a jogvita végére.