Beszédes adatok a magyarországi szegénységről – infografikán mutatjuk

A héten jelentek meg a magyar háztartások életszínvonalának alakulásáról szóló legfrissebb számok. Ezekből kiderül többek között, hogy az egy évvel korábbinál 119 ezerrel kevesebb magyart, 1 millió 708 ezer főt fenyegetett 2025-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.

Továbbá 2026-ban 0,2 ponttal 6,3 pontra nőtt a háztartás anyagi helyzetével való elégedettség – 0-tól 10-es skálán mért – átlagértéke a 16 éves és annál idősebb személyek körében az egy évvel korábbihoz képest. (Az elégedettséget 0-tól 10-ig terjedő skálán méri a KSH, a 10-es osztályzat azt jelenti, hogy a válaszadó teljesen elégedett az anyagi helyzetével, a 0-s értékelés, pedig azt, hogy egyáltalán nem).

Csökkent a szegénység, nőtt a boldogság, a nagycsaládosok és a romák jártak rosszul

Összesen 1,7 millió magyart fenyegetett 2025-ben a szegénység. A leggazdagabbak és legszegényebbek közötti szakadék soha nem látott szintre nőtt a KSH adatai szerint.

A részletes statisztika megjelenésével párhuzamosan frissült számos KSH-s adattábla, köztük az is, amely leegyszerűsítve a szegények arányát mutatja be hosszú távon. A szakzsargon szerint az úgynevezett relatív jövedelmi szegénységi arányról van szó, ami azt megmutatja a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek arányát. (A mutató pontos magyarázata az alábbi infografikán és a cikk alján is megtalálható.)

Az összehasonlításban és az infografikán a legfrissebb 2025-ös adatok mellett a 2019-es számok szerepelnek, mégpedig azért, mert utóbbi volt a koronavírus-járvány és az azt követő nehéz gazdasági mélyrepülés előtti utolsó év. A számokból kiderül, hogy az országon belül jelentősen az eltérések, ráadásul több régióban romlott a helyzet. Például Észak-Magyarországon, ahol 20 százalék alatti szintről közel 23 százalékra nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, de növekedés történt a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon is. Ugyanakkor javult a helyzet Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön is. Budapesten minimális változás történt, Budapesten alig változott a mutató.

Megjegyzés: Az ekvivalens jövedelmet úgy számolja a statisztika, hogy az adott háztartás összes rendelkezésre álló jövedelmét elosztják az ekvivalencia-skálával, amely figyelembe veszi a háztartás létszámát és összetételét (pl. felnőttek, gyerekek). Az ehhez használt úgynevezett OECD2 ekvivalencia-skálán az első felnőtt 1-es értéket kap, a többi felnőtt 0,5-öt, a 14 évnél fiatalabb gyermekek pedig 0,3-as értékkel szerepelnek a kalkulációban. A medián ekvivalens jövedelem pedig az az összeg, melynél a népesség fele kevesebbel, fele többel rendelkezik. Ez a mutató szolgál alapul a szegénységi küszöb (általában a medián ekvivalens jövedelem 60 százaléka) meghatározásához.