Időarányosan az egyet nem értés rekordere Baka András köztársasági elnök – legalábbis a rendszerváltás utáni államfők jogszabály-vétózási gyakorlatát vizsgálva. Az augusztus 19-én hivatalba lépett Baka ugyanis alig három hónapja a Sándor-palota lakója, de már háromszor élt az államfő Alaptörvényben is rögzített egyik legfontosabb jogkörével, a vétóval. Eszerint két lehetősége is van a vétóra, ha egy törvénnyel jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet:
- Visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényt, ezt nevezzük politikai vétónak. Ilyenkor a törvényhozásnak újra kell tárgyalni a jogszabályt. Igaz, ha változtatás nélkül, újra az eredeti tartalommal fogadják el, akkor az államfőnek második vétóra már nincs lehetősége, alá kell írnia.
- Az államfő az Alkotmánybírósághoz is fordulhat, kérve a jogszabály előzetes normakontrollját – ez az alkotmányossági vétó. Ha a testület összhangban lévőnek találja a törvényt az Alaptörvénnyel, az államfőnek alá kell írnia. Ha az Alkotmánybíróság kifogást emel, az Országgyűlésnek át kell írnia a törvényt.
A három érintett jogszabály, amelyeknél eddig Baka András vétózott:
- A kötelező orvosi kamarai tagságot visszaállító törvénymódosítás – A céllal, hogy visszaadják a kamara jogait, amelyeket 2023-ban a Fidesz eltörölt, Baka egyetértett, de kifogásolt néhány részletet, például a tisztségviselők választásának korlátozását, ezért a szeptemberben elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek, amely részleges módosításokkal újra elfogadta, az államfő így aláírta.
- Az állami vagyon védelméről szóló törvénymódosítás – A Tiszának a NER-cégek átvételére szabott törvényét Baka alkotmánybírósági normakontrollra küldte. Indoklása szerint a jogszabály sértheti a befektetők jogait – aggályai összhangban vannak a korábbi figyelmeztetéssel. Baka kifogásolta a gyors elfogadás körülményeit is. Az Alkotmánybíróság egyelőre nem döntött az ügyben.
- A közvagyon védelméről és a közbizalom helyreállításáról szóló törvény – A jogszabály a Tisza választási ígérete, a politikusok visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatának részleteit tartalmazza. Baka – bár a céllal egyetért – ezt is visszaküldte az Országgyűlésnek, garanciákat sürgetve arra, hogy ne feltételezzenek eleve rosszhiszeműséget a politikusokról, a transzparencia pedig ne megbélyegzés legyen.
Baka tehát eddig háromszor vétózott. Vagyis a nyáron hivatalba lépett államfő működése első szűk három hónapjában havi átlagban egy törvényt visszaküldött. Ez talán elsőre nem tűnik soknak – hiszen havonta általában tucatnyi jogszabályt is elfogadhat az Országgyűlés –, ám az időarányosan havi egy, és - ebben a tempóban folytatva - éves viszonylatban 12 vétó már soknak számít, ha Baka elődeinek számaival vetjük össze.
Baka közvetlen hivatali elődje, a Magyar Péter által többször is erélyesen lemondásra felszólított, végül a Tisza 17. Alaptörvény-módosításának aláírásával lényegében saját magát kirúgó Sulyok Tamás teljes hivatali ideje alatt – 2 év és 137 nap – összesen három törvényt nem írt alá. Mind politikai vétó volt, vagyis az Országgyűlésnek visszaküldés, az Alkotmánybírósághoz – melynek korábban az elnöke volt – egyszer sem fordult.
Sulyok Tamás éppen aláír - ezt gyakrabban tette, minthogy nem
Facebook / Dr. Sulyok Tamás
Sulyok Tamás hivatalba lépése után 9 hónappal, 2024. december 20-án élt először a vétójogával – ám akkor egy nap alatt kétszer is. Akkor két nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályt azért nem volt hajlandó aláírni, mert indoklása szerint azokat súlyos jogtechnikai mulasztást vétve fogadta el az Országgyűlés, így javasolta, hogy azokat tárgyalják újra. Ezeket a Fidesz-többség elengedte, nem tárgyalták újra őket.
Hasonló jogtechnikai hibákra hivatkozva küldte vissza Sulyok fél évvel később a korábbi veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő jogszabályt. Akkor 137 oldalnyi kormánydöntésből csinált törvényt az Orbán-kormány, mivel számítani lehetett az orosz-ukrán háborút lezárására, ami véget vetett volna a háborús veszélyhelyzetnek. A visszaküldött törvényt a Fidesz-többség újratárgyalta és ismét elfogadta, Sulyok pedig aláírta.
Aki az aranygaluskában találta meg a nemzet egységét – Sulyok Tamás elnökségének megrázó, kínos és abszurd pillanatai
Nem tekintette magát politikai szereplőnek, de rajongói levelet írt Orbán Viktornak és nem volt hajlandó találkozni Magyar Péterrel. Két pápát is meglátogatott, huszárokat mutatott a kínai elnöknek és néha kicsit túl sok mindent árult el magáról. Összeszedtük Sulyok Tamás közel két és fél évig tartó elnökségének legemlékezetesebb pillanatait a borsófőzeléktől Rippl-Rónain át a szatyor fingig.
Sulyok elődje, Novák Katalin nem várt 9 hónapig az első vétóval, már hivatali idejének első 7 hónapjában, 2022 végéig két jogszabályt is visszaküldött az Országgyűlésnek. Igaz, ezek politikailag kockázatmentes, csekély jelentőségű, nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályok voltak. Novák amúgy előre közölte, államfőként ha száz jó törvényt kap, akkor százat ír alá, ha száz rosszat, azt mind visszaküldi majd.
Bár Novák beiktatási beszédében azt mondta, „fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk”, nem hallotta azokat a hangokat, amelyek egy-egy, heves társadalmi ellenérzést kiváltó törvénynél arra kérték, ne írja alá. Kifogás persze mindig akad, sajnálkozó, „meg van kötve a kezem”-típusú, de azért rosszalló hivatkozással indokolta Novák például azt, miért írta alá mégis a tüntetéssorozattal kísért katatörvényt:
bár Novák Katalin megjegyzete, hogy „érzékelem a felháborodást”, sőt maga is úgy vélte, „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés”, mégis aláírta a kisadózókat ellehetetlenítő, 24 óra alatt átvert törvényt.
Novák 2022-ben két hónapon belül két, a Fidesz-többség által elfogadott Alaptörvény-módosítást is aláírt: az egyik a háborús veszélyhelyzetről, a másik az önkormányzati és az EP-választások összevonásáról szólt. Utóbbi szükségességéről ugyan nem volt meggyőződve, mégis aláírta, azzall: „nem látom kényszerítő indokát (...) alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam.”
Vétózásban erősen nyitott Novák Katalin, de a legvitatottabb törvényeket pont aláírta
Hivatali idejének első 7 hónapjában két törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek az új államfő, Novák Katalin, ennél többet csak Áder János vétózott első hónapjaiban. Novák az elé kerülő 82 törvényből 80-at tehát aláírt, köztük azokat is, amelyeknél direkt arra kérték, hogy ne tegye.
Novák szintén aláírta a tanársztrájkokat lényegében ellehetetlenítő, a sztrájkjogot korlátozó törvényt, és hiába kérték, nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Szintén hiába kérték, hogy vétózza meg az államnak a szociális szférából történő részleges kivonulásáról szóló törvényt, ő aláírta. A kegyelmi botrány miatt 2024. februárjában lemondani kényszerült Novák a hivatalában töltött rövid idő alatt három további jogszabályt is visszadobott.
Az egyik ilyen lépése miatt a Fidesz végül letett róla, hogy anonim feljelentésekkel, állami panaszládával védjék a „magyar életmódot”. Novák kétszer fordult az Alkotmánybírósághoz, méghozzá Lázár János miniszter által előkészített jogszabályok – az építési törvény és a kastélyprivatizációs törvény – miatt, végül utóbbit módosítania kellett a taláros testület jelzései nyomán az Országgyűlésnek.
Novák tehát összesen ötször vétózott, ami nem túl sok, de önmagában a vétók száma nem mond sokat, ráadásul sokszor beszédesebb, hogy mit írtak alá. Ha mégis szigorúan statisztikai alapon, pusztán a vétók számát vizsgáljuk, akkor is láthatók mintázatok. Göncz Árpád két elnöki ciklusának 10 éve alatt például kevés, mindössze 10 törvényt vétózott meg, vagyis évente átlagosan egyetlen alkalommal élt ezzel az elnöki jogkörrel.
Mádl Ferenc aktívabban használta különleges elnöki jogkörét, ő a 2000–2005 közötti elnöki ciklusának 5 éve alatt 19 alkalommal vétózott. Az őt követő Sólyom László abszolút rekordernek számít, mivel a 2005–2010 közötti 5 éves ciklusa alatt 47 törvényt nem írt alá, vagyis évente csaknem 10 alkalommal vétózott. Schmitt Pál nemcsak abban volt különleges, hogy 20 hónap után a plágiumbotrányába belebukva lemondott, hanem abban is, hogy
hivatali ideje alatt egyszer sem vétózott, vagyis Schmitt Pál megtartotta ígéretét, hogy a törvényhozásnak „nem gátja, hanem motorja” kíván lenni, és minden jogszabályt aláírt.
Utódja, Áder János 45 esetben döntött úgy, hogy nem ír alá egy törvényt. Az Országgyűlés az általa visszaküldött 37 törvény kevesebb mint felénél módosított csak a szövegen. A kérésére az Alkotmánybíróságot megjárt 8 törvény felénél történt végül módosítás, három esetben a testület véleményét figyelmen kívül hagyva fogadták el újra a törvényeket, egyet pedig a taláros testület rendben talált.
A 45 vétó ellenére Áder sosem hallotta meg a tüntetők kérését. Ennyiszer talán még egyetlen elnöktől sem kérték a tüntetők, hogy ne írjon alá egy törvényt, ő mégis mindig megtette. Az előfordult vele, hogy külön közleményben érezte szükségét magyarázkodni amiatt, hogy a tiltakozások, kifogások ellenére miért ír alá mégis valamit. Így tett 2013-ban, az első „Ne írd alá, János!”-tüntetésnél, az Alaptörvény módosításánál, amikor azt írta:
Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem.
A civil szervezetek egy részét „külföldről támogatottként” megbélyegző civiltörvény 2017-es aláírásakor Áder azt magyarázta, hogy nem lát „közjogi vagy alkotmányos aggályt, amely akadálya lehetne a törvény kihirdetésének”. A túlóratörvény aláírásakor is magyarázkodott, így: „a munkavállalókat védő rendelkezések nem csorbultak, sőt”. A melegellenessé formált pedofiltörvény aláírásakor pedig a Fidesz indoklását adta elő némi genderezéssel.
Áder János a hivatalba lépését követő egy hónapban igen kritikus volt, öt törvényt is visszaküldött az Országgyűlésnek, később már csak nagyritkán vétózott.
Áder “Ne írd alá!” János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit
Volt a ‘80-as években a diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.
Ritka, mint a fehér holló
Nem államfői, de vétó volt az is, amikor 2022 őszén Orbán Viktor igen szavazatával olyat tett az Országgyűlés, amit addig még sosem: Alkotmánybíróságon támadott meg egy törvényt. A kormány által benyújtott határozati javaslattal a parlament az Alkotmánybírósághoz fordult, előzetes normakontrollt kérve az egyik „EU-békítő”, vagyis az Európai Bizottsággal való megegyezést és így az uniós pénzek Magyarországnak folyósítását célzó törvényről. Ez a jogi lehetőség kezdettől benne volt a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényben, de akkor először – és utoljára – éltek vele. Az új jogintézményt, a „vádkikényszerítést” bevezető jogszabály tehát az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára az Alkotmánybíróságra került, amely végül nem talált kivetnivalót benne.
Source: HVG · Lengyel Tibor
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira