„Az iharkúti lelőhely Európában is egyedülálló” - Ősi Attila magyar dinoszauruszokról és a mi kihalásunk esélyeiről

Úgy hírlik, hogy már gyermekkorában is foglalkoztatta a kérdés: voltak-e dinoszauruszok Magyarország területén? Spielberg Jurassic Parkja is hozzájárult ahhoz, hogy a dinók nyomába eredt?

Bizonyára a Spielberg-film is motivált. Elsős-második gimisek lehettünk, amikor az osztálytársaimmal megnéztük az első Jurassic Parkot. Nagyjából azóta tudom, hogy a földtudomány, a geológia, az őslénytan érdekel. Természetjárással, barlangászattal, rovarok, ásványok gyűjtésével kezdtem. Bakonyi gyerek vagyok, Ajkán születtem, a környéken sok a hegy, sziklafalak, bányák vettek körül. 

Az ezredfordulón az ELTE geológushallgatójaként kezdett ásatásokat Iharkúton, egy felszámolt bauxitbánya területén. Ott bukkant az első, rég kihalt szárazföldi gerinces maradványára. Ez vezette el a dinoszaurusz-lelőhelyre?

Torma András barátommal már 1998–1999 táján gyűjtöttük ott a fosszíliákat, ásványokat a Bródy Imre Gimnázium számára. Mihályfi László tanár úr, az akkori igazgatóhelyettes segítségével létrehozhattunk egy kirakati gyűjteményt mindenféle érdekes geológiai képződményből. A Földtani örökségünk diákpályázat nyerteseként kapott földtani térkép az ágyam felett lógott, rendszeresen nézegettem a geológiai képződményeket. Láttam, hogy vannak kőzetek a dinoszauruszok korából, még sincsenek dinoszauruszleletek. Sokat jártunk az ajkai kőszénbányák meddőhányójára, ősmaradványokat gyűjtöttünk, főleg csigákat, kagylókat. Sok-sok kilátogatás után az első leletet Szőke Ferenc barátunk találta meg 1999-ben: egy moszaszauruszféle (tengeri őshüllő) töredékes csigolyáját. Már elkezdtem az ELTE-n a geológus szakot, amikor a földtani térkép alapján rábukkantam a csehbányai formációra az iharkúti lelőhelyen, egy néhány száz négyzetméter kilométeres kőzetrétegsorra, amit a bányászat feltárt. Bányászat nélkül soha nem jutottunk volna el ide. Tiszteletbeli geológus-paleontológus, amúgy műszaki menedzser barátommal az volt a tervünk, hogy megnézzük, gyűjtünk belőle mintát – bár valószínűleg nem fogunk sok mindent találni. A bányafal oldalán lefelé mászva néztük, ahogy a kőzetrétegek követik egymást. Az egyik rétegből kitörtünk egy darabot, amiben egy barnás csontot találtunk. Lemostuk, és mint később kiderült, egy páncélos dinoszaurusz rossz állapotú csigolyájára leltünk. A sárga homokkőrétegben aztán további csontokat találtunk. Onnantól kezdve nem volt megállás.

Ősi Attila az iharkúti ásatáson

HVG / Lakos Gábor

Névjegy

Ősi Attila (Ajka, 1980) geológus, paleontológus, egyetemi tanár, az ELTE TTK őslénytani tanszékének vezetője, az MTA doktora, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció egyik alapítója.

Iharkút nemzetközileg jegyzett név lett az őslénykutatásban. Elmagyarázná, miért számít nemzetközi viszonylatban is jelentősnek az itt talált kréta kori leletegyüttes?

Ez a lelőhely Magyarországon és Európában is egyedülálló. Világviszonylatban vannak hasonló korú lelőhelyek, de a miénk sok tekintetben egyedi. A kréta időszakon belül a késő kréta korba, azon belül pedig a santoni emeletbe tartozik, ami körülbelül 85 millió évvel ezelőtt kezdődött. Szisztematikusan gyűjthető, a teljes élővilágot bemutató santoni korú lelőhely Európában gyakorlatilag nincs, csak néhány szórvány lelet. A bakonyi leletanyagok és az azokból rekonstruált állatok arra utalnak, hogy volt nekünk nyolcvan-kilencven centis, gyümölcs- és növényevő krokodilunk olyan fogazattal, amihez hasonlót közel-távolban nem láttak még. Az első leletek megtalálását követő három-négy évig nem sikerült beazonosítani, hogy milyen állathoz tartoznak a fogak, mígnem előkerült az első krokodilkoponya, fogakkal. Számos új fajt írtunk le, amelyeket máshonnan nem ismerünk a világból: új páncélos dinókat, krokodilt, gyíkokat, nagy méretű békákat. Mindez döntően annak köszönhető, hogy egy időről időre elszigetelt területen alakultak ki évtízmilliókon keresztül.

Lelet az ásatáson

HVG / Lakos Gábor