Az éghajlat változásával változtatnunk kell a beruházásokkal kapcsolatos gondolkodásmódunkon is

Az éghajlatváltozás növekvő hatása Európa-szerte egyre nagyobb mértékben befolyásolja mindennapi életünket. A hőhullámok, az aszályok és az erdőtüzek nagy terhet rónak a közösségekre, a vállalkozásokra és a természetre. Ezt az elmúlt nyáron minden eddiginél fájdalmasabban megtapasztalhattuk. Az éghajlat változására való felkészülés immár a gyakorlatban is prioritás, legyen szó akár a vízellátás biztosításáról, akár az utak és az energiahálózatok védelméről. A holnapra való felkészülés pedig a ma megvalósított beruházásokkal kezdődik. Az EU választása egyértelmű: megvédjük polgárainkat és vállalkozásainkat, és gondos tervezéssel felkészülünk arra, hogy egyre melegebb lesz Európában.

A múlt héten az Európai Beruházási Bank (EIB) bejelentette, hogy 2030-ig 30 milliárd eurót fog beruházni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó projektekbe. Ez az összeg az évtized első felében tett vállalások kétszeresének felel meg, és a hatékonyabb vízgazdálkodás, a modern mezőgazdaság és az árvizeknek és aszályoknak ellenállóbb infrastruktúra támogatására szolgál. Az azonnali cselekvés szükségességét nyomós gazdasági érv támasztja alá: a legfrissebb becslések szerint a megelőzésbe és az alkalmazkodásba fektetett minden egyes euróval 10 eurónyi kár- és helyreállítási költség takarítható meg.

Athénban például az EIB finanszírozást biztosít a szennyvízszolgáltatások korszerűsítéséhez és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez. Lengyelországban tanácsadó csoportok segítik a nemzeti úthálózat éghajlati kockázatokkal szembeni védelmét. Franciaországban az EIB által támogatott innovátorok olyan vetőmagok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek egy melegebb bolygón is sikerrel alkalmazhatók a növénytermesztésben.

Emellett a Bizottság ezen a héten terjesztette elő az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó csomagot, amely révén segíteni kívánja a helyi, a regionális és a nemzeti hatóságokat az éghajlat jövőbeli alakulására való felkészülésben. A szakpolitikákkal, az erőforrásokkal, illetve a beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor a kiindulási alap a globális felmelegedésre vonatkozó referenciapálya lesz, vagyis – egyszerűen fogalmazva – annak egységes értelmezése, hogy várhatóan milyen mértékű lesz a felmelegedés az EU-ban.

Jelenleg nem ez a helyzet, ami veszélyt jelent a jövőbeli költségek, biztonság és reziliencia szempontjából. Városaink tervezése, infrastruktúránk kiépítése vagy erőforrásaink kezelése nagyon eltérően alakul attól függően, hogy számolunk-e azzal, hogy az évszázad végére világszerte 3 °C-os felmelegedés, Európában pedig még nagyobb, 4–5 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható, vagy inkább egyáltalán nem veszünk tudomást erről a tényről.

A csomag emellett szorgalmazza a felelősségi körök egyértelmű meghatározását és az átláthatóságot az éghajlati kockázatok kezelésével kapcsolatban, különböző területekre kiterjedően, a területrendezéstől a kritikus energetikai rendszerekig. Az egyértelmű szerepek segítik a hatóságokat a felkészülésben, a hatékony reagálásban és a tapasztalatokból való tanulásban, és ezáltal abban, hogy megelőzzék a katasztrófák megismétlődését.

Végezetül az EU megragadhatja az alkalmat arra is, hogy globális piaci és technológiai vezetővé váljon az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos megoldások terén. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát megerősítő termékek, technológiák és szolgáltatások rohamos terjedése exportlehetőségeket nyit meg az uniós vállalatok előtt. A globális piac mérete becslések szerint 2050-re elérheti a 3,5 billió eurót.

Európa számos területen kamatoztathatja technológiai és gyártási erősségeit, az élvonalbeli vízgazdálkodástól és precíziós mezőgazdaságtól kezdve a hőszivattyúkig, a szigetelőrendszerekig és a fejlett építési technikákig, miközben gondoskodik a polgárok és társadalom védelméről.

A Bizottság és az EIB csoport rezilienciával és alkalmazkodással kapcsolatos kezdeményezései fontos lépést jelentenek a melegebb környezetre és a szélsőségesebb időjárásra való reagálás terén – de ez még csak a kezdet. Ahhoz, hogy az említett kezdeményezések révén tartós eredményeket lehessen elérni, az európai intézményeknek, a tagállamoknak, a vállalkozásoknak, valamint a regionális és a helyi önkormányzatoknak együtt kell működniük. Mint annyi más kihívás esetében, egységünk e törekvések megvalósítása során is erősebbé tesz bennünket. Ha ma beruházunk, erősebb, a holnapra felkészültebb Európát építhetünk.

Nyitókép: AFP