Egész héten csapkodtak a villámok a világ vezető tőzsdéin. Napról napra régen látott mértékű veszteségeket szenvedtek el a legnagyobb amerikai vállalatok. Az Anthropic parkettre lépése ellenére a legnagyobb veszteségeket a mesterséges intelligenciához (AI) kapcsolódó vállalatok szenvedték el, de a végére más szektorokban (pénzügyi, ipar, egészségügy) is komoly mínuszok alakultak ki. Az esésből a budapesti tőzsde sem maradt ki. A BUX csaknem 6 százalékkal esett ezen a héten, így pénteken 137 649 ponton zárt, tovább távolodva a két hónappal ezelőtt elért 154 ezer ponthoz közeli abszolút csúcsától. A jelentős visszaesést a nemzetközi tőkepiacokon kibontakozó eladási hullám és a pénteki meredek esés okozta.
Ilyen zivataros időszakban adódik a kérdés: hova lehet tenni a pénzt biztonságosan, rövid távra, úgy, hogy ne veszítsen az értékéből? Akit mélyebben érdekel a téma, az jelentkezzen a Bankmonitor november 25-én 18 órakor kezdődő ingyenes online webinárjára, ahol szakértőktől kaphat részletes tájékoztatást a befektetések kapcsán, valamint szabadon kérdezhet is a témában.
A bankszámla biztonságos, de veszteséges
Aki a bankszámlán tartja a megtakarítását, az évről évre veszít a vásárlóerejéből. A magyar megtakarítási ráta európai szinten is magas, majdnem a GDP 5 százaléka, de a többség nem tudatos.
A lakosság megtakarítása 125 ezermilliárd forint, és ennek az ötödét egyáltalán nem fektetjük be, készpénzben vagy látra szóló betétben hever kamat nélkül. Ha az elmúlt 5-6 évben olyan, még mindig óvatos stratégiát követtünk volna, hogy a megtakarításaink tizedét a tőzsdén tartjuk, az már tízezermilliárdot hozott volna
– mondta nemrégiben a HVG-nek adott interjúban Tóth Tibor, a BÉT Nyrt. vezérigazgatója.
„Óriási a félelem” – szíven ütötte a vagyonadó terve a tőzsdét
Eddig főleg az átláthatóság kényszere fogta vissza a tőzsdére kívánkozókat, most inkább a vagyonadó riasztja őket. Jórészt a kormányon múlik, hogy láthatóbb és vonzóbb lesz-e a pesti börze – vélekedik Tóth Tibor, a BÉT Nyrt. vezérigazgatója.
Mi számít biztonságos befektetésnek? Az, amit állami garancia vagy betétbiztosítás (Országos Betétbiztosítási Alap – OBA) véd. Az OBA 1993-ban létrehozott intézmény, amely fizetésképtelenség esetén kártalanítja a magyarországi hitelintézetek betéteseit betétesenként és hitelintézetenként legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegig. A gyakorlatban ez a bankbetét és az állampapír. Van-e olyan megoldás, amely biztonságos, gyorsan hozzáférhető, és közben az infláció fölött hoz?
A bankbetét kamatából sok elmegy adóra. A betéti kamat után 15 százalék személyi jövedelmadót (szja) és 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni, ez összesen 28 százalék. Így egy 6 százalékos éves betét nettó 4,3 százalékot hoz. Bár akadnak banki akciók 7 és 8 százalékos kamatokkal is, azonban ezek az ajánlatok külön feltételekhez kötöttek, és jellemezően csak 3–6 hónapra szólnak. Így hosszú távon nem alternatívái a magyar állampapíroknak.
Ingatlan, Anthropic, arany vagy BUX: komoly dilemmák előtt a magyar kisbefektetők
Komoly dilemmával szembesül az, aki manapság a megtakarításait nem a bankszámláján vagy állampapírban akarja tartani. Érdemes az egyre olcsóbb aranyba fektetni, most kell-e beszállni a nagy globális részvénykibocsátásokba, esetleg tovább folytatódik a BUX szárnyalása?
Mire jó az lakossági állampapír?
A lakossági állampapírok vonzerejét nagyban növeli, hpgy a kamatuk adómentes, ezért néhány kiemelkedő betéti akciót leszámítva nettóban jellemzően jobban jár a befektető. Az állampapír azért jó hely a vésztartalék azon részének, amelyhez nem kell azonnal hozzáférned, mert közben kamatozik, és a hozama jelenleg adómentes.
A FixMÁP például évi 5,5 százalékot fizet, és ebből semmit nem vesz el az adó. A pénzéhez munkanapokon hozzáfér, mert az állampapírt lejárat előtt is visszaválthatja. A visszaváltást még aznap elszámolják, és az összeg a kincstári számlára kerül, onnan pedig a saját bankszámlára lehet utalni. A FixMÁP és a MÁP+ azonban nem feltétlenül mindenkinek jó befektetés, mivel 3–5 éves futamidőre szól.
Ilyenkor a diszkont kincstárjegy (dkj) lehet a rövid távú alternatíva. Ez egy éven belüli lejáratú állampapír, jelenleg közel 4,7 százalékos, adómentes hozammal. A Magyar Államkincstárnál nemcsak friss kibocsátású papírt lehet venni, hanem korábban kibocsátottat is, amely akár 1–1,5 hónapon belül lejár. Így a befektetőnek nem kell végigvárnia a teljes futamidőt, csak addig köti le a pénzét, amíg szüksége van rá. Forgatással folyamatosan dolgoztatható a pénz: lejáratkor felszabadul, és ha nem kell másra, újabb dkj-ba fektethető. Ez a jelenlegi 2 százalék körüli infláció mellett nagyjából 2,5 százalékos reálhozamot jelent, miközben a pénz gyorsan elérhető marad. Figyelni kell azonban arra, hogy a hozam nincs bebetonozva. Ha a kamatok esnek, a következő dkj már kevesebbet fizet. Ez tehát egyfajta likviditási „parkoló”, nem hosszú távú befektetési stratégia, és nem helyettesíti a céltudatos, hosszabb távú megtakarítást.
A Bankmonitor szakértői a november 25-i webinárján ennél tágabb képet adnak: kiderül, hogy
- mit tekinthető reálisan elvárható hozamnak,
- hogyan lehet felismerni a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatokat,
- melyek az adó- és költséghatékony, állami támogatást is tartalmazó megtakarítási formák,
- mit jelent a devizában történő megtakarítás, és
- mit lehet egy banktól, egy brókercégtől és egy alapkezelőtől várni.
Élő kérdezési lehetőséggel, azoknak, akik havi pár tízezer forintból vagy az állampapírban álló pár millióból szeretnének továbblépni.
Source: HVG
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira