Agrárminiszter: Az így szoktuk mentalitásnak örökre vége

A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is, emellett termékpálya-szemléletre és élelmiszer önrendelkezésre kell átállni – összegezte előadásában az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter pénteken a Békés megyei Orosházán tartott gazdafórumon.

Bóna Szabolcs úgy fogalmazott, „az így szoktuk mentalitásnak örökre vége”.

A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, közel teltházas rendezvényen elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi.

„Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz” – jegyezte meg.

Jön föl az aszálytűrő cirok, nagyot mennek a ludak – infografikán az agrárium változásai

Húsz év alatt a málna termőterülete a tizedére, a cukorrépáé alig ötödére zsugorodott, miközben az aszálytűrő gabonafélék közé tartozó ciroké megtízszereződött, és a dióé is közel négyszeresére nőtt. Tyúkból, kacsából, lúdból több van idén, sertésből és szarvasmarhából kevesebb – derül ki egy friss KSH-jelentésből, amely rávilágít arra is, hogy egyre kevesebben gazdálkodnak, így mind erősebb a koncentráció a mezőgazdaságban.

Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, „és az zseniálisan jó munka lesz”. Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.

Úgy véli, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. „Az önkéntesség támogatással fokozható” – mondta, hozzátéve, hogy a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak.

Elmondta ugyanakkor, hogy 2027-2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani, de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter az orosházi gazdafórumon 2026. november 6-án.

MTI/Lehoczky Péter

Bóna szerint elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni, az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről.

„Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk” – közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni.

Azt is tudnia kell a minisztériumnak, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a „jövő ivóvize”, ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. „Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne” – jelentette ki.

Itt a nagy vízügyi bejelentés: kész a vízmegtartási akcióterv, 221 milliárdot szán rá a kormány

600 oldalas lett az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. Kijelöli a stratégiát, lesz újra független vízügyi kutatóintézet, meghatározza, mit kell már most megtenni, hogy a következő fél évben egy balatonnyi vizet megtartsunk.

Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez:

Fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek.

Jó szakmai háttérmunka a kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál a miniszter szavai szerint „egészen jó szakmai háttérmunka” zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih) is megerősítik.

A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és „megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás”. A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben. Jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik.

A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni, ez év végéig várhatóan 400 milliárd forintot jelent. Viszont a de minimis (azaz az uniós szabályok alapján nyújtható állami támogatásokhoz kapcsolódó) kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni.

Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés.

Azért is van pocsék helyzetben az agrárium, mert a termelők évek óta halogatják a beruházásokat

Stagnál a K&H Bank agrár- és élelmiszeripari partnereinek hitelállománya, a hatékonyságnövelő beruházások pedig 2022 óta nem történtek meg. Az idei aszály és a világpiaci nehézségek emiatt jóval nagyobbat ütöttek az ágazaton.

Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba.

A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, „támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig”.

A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt, az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de

a rendszer sorsa megpecsételődött.

A zöldségáfa 5 százalékra csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta, a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de „ez nem azt jelenti, hogy nem lesz”, és türelmet kért az emberektől.

„A 27 százalékos áfa óriási ösztönző a rendszer megkerülésére” – mitől menne jobban a magyar zöldség-gyümölcs ágazat?

Egyszerre szorítja a munkaerőhiány, a klímaváltozás, az importverseny és a szabályozási környezet a magyar zöldség- és gyümölcstermelőket – mondja Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ (a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének) elnöke. Interjú.