Transzperensen, jogállami módon meg kell tudni határozni, hogy kik azok a köztisztviselők, akik hozzájárultak az autoriter rendszer működéséhez és akiket jogszerűen fel kell menteni a demokratikus átmenetben.
A rendszerváltás tüze rendesen megpörkölte a magyar államigazgatás csúcsait. Természetesen minden miniszter és minden államtitkár ment, és a helyettes államtitkárok közül is csak nagyon kevesen maradtak. Az országos hatáskörű intézmények élére, mint például a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vagy az Országos Rendőr-Főkapitányság, új vezetőt neveztek ki. Leváltották a jelentősebb kulturális és tudományos intézmények vezetőit is, és a köztársasági elnök mellett alkotmánybírákat is cseréltek. Beígérték Varga Zs. András kúriai elnök és Péterfalvi Attila NAIH-elnök és még más vezetők eltávolítását is. A sort folytathatnánk, de a cél inkább az, hogy jobban megértsük a rendszerváltás rendszerét.
A kiindulópont: a jogállami átmenet és az autoriter berendezkedések lebontásának történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy egy autokratikus rendszer nem csupán politikai akaratból, hanem intézményi és szakmai kollaborációkból épül fel. Amikor egy társadalom megkezdi az elmozdulást az autokratikus mintákkal átszőtt struktúrákból a valódi alkotmányos demokrácia felé, elkerülhetetlenné válik a múltbeli intézményi felelősségek és a személyi alkalmasságok tisztázása is. A nehézség az egyes személyek felelősségének meghatározásában rejlik.
Ezzel szoros összefüggésben áll, hogy nincsenek új intézmények, még nincs új alkotmány, így alkotmányos folytonosság van. Ez nehezebbé teszi az intézményi és így a személyi megújulást is, hiszen nem mindig világos, hogy mely folyamat, mely szemlélet igényel teljes lezárást és így az sem, hogy azoktól, akik az adott folyamatot, szemléletet vitték, meg kell-e válni.
A megújuláshoz viszont az antidemokratikus attitűdöket le kell zárni, az antidemokratikus folyamatokat is vinni képes személyektől meg kell szabadulni. Ez pedig egy alkotmányos kontextusba ágyazott munkajogi, közigazgatási jogi kérdés. A bizonytalan átmenetben pedig ez a kérdés okoz rengeteg bonyodalmat, hiszen a köztisztviselők, kormánytisztviselők lényegében csak akkor küldhetőek el jogszerűen, ha kimutatható és igazolható a méltatlanságuk az adott pozícióra. Ez pedig minden esetben egyedi vizsgálatot kíván, de ha demokratikus megújulást akarunk, akkor ezt a vizsgálódást el kell végeznünk.
Source: HVG · Szabó Attila
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira