A Tisza mentőövet dobott a nyomorgó nyugdíjasoknak, de a jövő nyugtalanító

A kisnyugdíjak emelése örvendetes, ám a naptáron túli hetek megtartásával és a Szép-kártya bevezetésével a Tisza-kormány a Fidesz paternalista politikáját viszi tovább, 2030-ra ezermilliárdosra hízó költséggel.

A Fidesz fedezet nélkül tett ígéreteket, az intézkedések bevezetése a költségvetés szempontjából fenntarthatatlan lett volna – ezzel indokolta Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter, hogy az új kormány leállítja a 14. havi nyugdíj bevezetését. Egyebek mellett ugyanerre hivatkozva cseréli le a kormány az Otthon Start programot a Wekerle Pluszra, és szab korlátokat egyes jövedelemadó-mentességeknek.

A szaktárca számításai szerint a 14. havinak ígért egyhetes plusznyugdíj, ha évente újabb heti adagokkal bővülne, jövőre 312 milliárd, 2030-ban pedig már 624 milliárd forinttal terhelné a költségvetést. És ez két okból is igencsak óvatos becslés. Egyrészt azért, mert a nyugdíjakat minden év elején – a várható inflációnak megfelelő mértékben – emelik, másrészt mert a nyugdíjkiadások összege jellemzően még az emelést is meghaladó mértékben nő. Ennek oka a „cserehatás”: a rendszerből kilépő nyugdíjasok ellátása jellemzően alacsonyabb összegű, mint a magasabb keresetük után magasabb ellátással belépő frisseké.

A kormány ugyanakkor nem vonja vissza a már bevezetett 57. heti nyugdíjat, holott annak költségvetési vonzata is tetemes: idén 144 milliárd forint volt, 2030-ban pedig már 180 milliárd körül alakulhat. Nem beszélve a 13. havi nyugdíjról, ami idén 535 milliárd forintba került, 2030-ban pedig már bőven 600, de inkább 650 milliárd körüli összeget vihet el. A naptáron túli hetek költségvetési hatása tehát alsó hangon 800 milliárd forint lesz 2030-ra. Feltéve, hogy addig nem történik további soron kívüli emelés, újabb inflációs sokk, és a Tisza-kormány nem kezd el újabb heti adagokat bevezetni.

Hozzászólások