A semmire is százmilliókat tapsolt el a leghaszontalanabb vagyonkezelő alapítvány, de már vége

A sors fintora, hogy a budapesti Diákváros projektet elkaszáló Orbán-kormány az annak helyére tervezett Fudan Egyetem előkészítésére hozta létre a Fudan Alapítványt, majd a kínai egyetemi campus ötletének bedőlése után a Tudás-tér Alapítványra átnevezett szervezetet bízta meg a korábban lesöpört Diákváros megvalósításával.

Az biztos, hogy az Orbán-kormány alatt egyik kiemelt projektből, a Fudan Egyetemből és a Diákvárosból sem lett semmi, egy kapavágás nem történt egyikben sem, viszont a projekteken átívelő alapítványt évekig működtették, az egymást váltó vezetők kiemelt fizetésért nem csináltak semmi érdemit, miközben a szervezet égette a közpénzt.

A Diákváros megvalósítását a Tisza-kormány viszont a jelek szerint komolyan gondolja.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter nemrég bejelentette: a fővárossal és Ferencvárossal együtt újraindítják a Diákváros építését a Soroksári-Duna-ág mentén, és a fejlesztést a Wekerle Lakásépítési Programmal is összekapcsolják.

Vitézy: Újraindítjuk a budapesti Diákváros projektjét

Vitézy Dávid a Facebook-oldalán jelentette be, hogy belevágnak a budapesti Diákváros megvalósításába.

Ezelőtt nem sokkal azonban a Tisza-kormány augusztus végi hatállyal megszüntette a nem egyetemfenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Így például az MCC-s alapítványt vagy a Diákváros-projektért addig felelős Tudás-tér Alapítványt, mondván: nem működtek gazdaságosan és átláthatóan, feladataikat majd megoldják máshogy.

Ami a Tudás-tér Alapítványt és átnevezés előtti elődjét, a Fudan Alapítványt illeti, annak gazdálkodásáról a HVG korábban többször írt. Emlékezetes, hogy a Fidesz-többség 2021 nyarán fogadta el a campusberuházásnak megágyazó „lex Fudan”-törvényt és állami milliárdokkal kitömve létrehozták a Fudan egyetemi alapítványt.

Előbb a Diákváros, majd a Fudan campusa, majd ismét a Diákváros tervezett helyszíne

Túry Gergely

Az elvileg egyetemfenntartó Fudan Alapítványnak azonban soha nem volt mit fenntartania, mivel a területen egy kapavágás sem történt, bár a tervek szerint már 2023 őszén indult volna az oktatás. A projekt befagyását a kormány 2023 elején a beruházási stoppal indokolta, bár nem is költségvetési forrásból, hanem kínai hitelből tervezték. 

Ám az alapítvány maradt és folytatta a közpénzégetést, csak más-más vezetők irányítása alatt. Aztán amilyen váratlanul elvetette a kormány a Diákvárost 2021-ben, úgy hozta vissza 2024 őszén. Ezzel négy év és pármilliárd forint elköltése, valamint egy politikai erőből végigvinni kívánt beruházás bedőlése után visszatértek az eredeti tervhez.

Egymilliárdot keresett a Fudan Egyetem alapítványa az állami vagyonon, anélkül a földbe állt volna

Takarékos működésre váltott tavaly a nem létező Fudan Egyetem működtetésére fenntartott alapítvány, amely egy év alatt elfogyasztott három főigazgatót, kicsit lefaragott a kiadásokból, viszont az állami vagyonjuttatásból csaknem egymilliárdos bevétele volt. Még szerencse, hiszen enélkül masszívan veszteséges lett volna.

Ám aztán 2025-ben ebből, a Diákvárosból és a tervezett bér- és kollégiumi lakások építéséből szintén nem lett semmi. Viszont a közben Tudás-tér Alapítványra átnevezett szervezet kuratóriumi elnöke maradt a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Varga-Bajusz Veronika. Ő

egykori főnökével, Hankó Balázs exminiszterrel együtt jelenleg a tízmilliárdos nagyságrendű NKA-botrány gyanúsítottja, és mindketten letartóztatásban vannak.

Üzent a börtönből az NKA-ügy miatt letartóztatott Varga-Bajusz Veronika

Szerinte az „igazságtalanságoktól hemzsegő” ügyben senki nem vallott rá, a KDNP imaláncának erejét pedig egy Marvel-világból származó hasonlattal világította meg.

Az alapítványt nyári megszűnéséig Varga-Bajusz mellett Bertáné Bényi Krisztina is képviselte. Ő korábban helyettes államtitkár volt, és az alapítványhoz még az elején, 2021 őszén került, ő volt a szervezet első főigazgatója. Ám egy év után helyettessé fokozták le, de a legvégén megbízott főigazgató volt. A férjéről korábban itt írtunk: 

Fudan, trafikok, civil milliók - a NER-hez sok szálon kötődő család tagja kapta meg a szegedi egyetemi klub üzemeltetési jogát

A meghívásos tendert elnyerő cég tulaja és vezetője Berta Gábor. A felesége a Fudan-alapítvány főigazgatója volt, majd helyettes lett, korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, volt helyettes államtitkár is. A gyerekük által vezetett egyesület 21 millió közpénzt húzott be, a nő testvére pedig trafikkoncessziókat nyert és a felszámolói piac újraosztásával is jól járt.

A Tudás-tér utolsó, még teljes évről, 2025-ről szóló beszámolója szerint az Alapítvány veszteségessé vált. Míg a 2024-es évet 195,4 milliós pluszban zárta, addig a tavalyi év már nem volt ilyen fényes: az adózott eredmény -452,8 millió forint lett, vagyis félmilliárdos veszteséget csinált az addig nyereséges alapítvány.

Az idén májusban a tavalyi beszámolóhoz leadott kiegészítő mellékletéből az is kiolvasható, hogy ezt a veszteséget az alapítvány simán „lenyelte”, hiszen az Orbán-kormány jóvoltából 7,7 milliárd forintnyi saját tőkéje volt, ezt csökkentette a veszteség. Emellett az államtól kapott vagyon 288 milliós kamatbevételéből

fedezték tavaly a kiadásaik nagy részét, például a 8 foglalkoztatott összesen 130 milliós éves bérét, amiből csak a főigazgató fizetése elvitt 23 milliót, vagyis havi majd' 2 milliót.

Nyitóképünk illusztráció, a kínai Fudan Egyetem. Fotó: AFP / Shen Yu