A HM államtitkára talált egy levelet, amely szerint Szalay-Bobrovniczky közbenjárhatott, hogy kirúgják korábbi állásából

Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára 2026. március 19-én távozott civil állásából, péntek reggeli Facebook-bejegyzése szerint nem függetlenül Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi honvédelmi miniszter közbenjárása és politikai nyomásgyakorlás miatt.

Az államtitkár hosszú bejegyzésben vette végig az eseményeket. Ebből kiderül, hogy a norvég Kongsberg magyarországi leányvállalatánál dolgozott már tizenhárom éve. Közlekedésmérnökként a védelmi iparban helyezkedett el, többek között a Magyar Honvédség légvédelmi és katonai kommunikációs fejlesztéseiben is részt vett.

2019 óta volt Egerszóláton független önkormányzati képviselő, 2025 őszén pedig bekapcsolódott a Tisza Párt politikai munkájába Heves megyei 1-es választókerületében. Jelöltként is szeretett volna elindulni, az önkormányzati képviselőségről le is mondott, azonban mivel nem érkezett meg időben a munkáltatójának a jóváhagyása, a képviselői jelöléstől visszalépett és Bódis Péter kampány menedzsereként segítette tovább a pártot önkéntesként. Időközben a Kronsberg jóváhagyta a politikai szerepvállalását és a kampány tevékenységével is tisztában voltak.

Idén februárban elkezdték a nyilvánosságban támadni, bejegyzése szerint „háborúpárti fegyverkereskedőnek” és „ukrán fegyverlobbistának” bélyegezték a kormánypárti sajtóban. Március 19-én szűnt meg a munkaviszonya a Kongsbergnél, mint írja, a szerződést közös megegyezéssel bontották fel. Akkor viszont még nem tudta, hogy tíz nappal korábban,

2026. március 9-én Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter hivatalos levelet küldött a Kongsberg Gruppen ASA elnök-vezérigazgatójának, amiben név szerint említi Kürtös Lászlót, kifogásolva, hogy a hivatalban lévő kormánnyal szembeni politikai kampányban vesz részt.

A Szalay-Bobrovniczky ezt súlyos összeférhetetlenségnek és szakmaiatlan magatartásnak nevezte, „bizalomvesztést vizionálva a magyar állam és a cég között” – írta Kürtös László. Hozzátette, „a levél különös jelentőségét az adja, hogy a miniszter a Kongsberg és a magyar állam közötti, jelentős értékű szerződéses kapcsolatokra is hivatkozott, majd a vállalat legfelső vezetésétől sürgős intézkedést és a kifogásolt helyzet azonnali rendezését kérte.”

A bejegyzés szerint a levél nem tartalmaz szó szerint az elbocsátásra vonatkozó utasítást,  

azt viszont egyértelműen dokumentálja, hogy egy hivatalban lévő magyar miniszter az állami szerződéses kapcsolatokra hivatkozva lépett fel egy magánvállalat vezetésénél az én politikai szerepvállalásom miatt.

Az államtitkár hozzátette, a vállalat belső döntéshozatalát nem kívánja véleményezni, az ott töltött éveket, kollegáit és a közösen végzett szakmai munkát továbbra is nagyra értékeli, arról viszont meg van győződve, hogy a távozásához vezető döntésben meghatározó szerepe van a politikai nyomásgyakorlásnak.

Kürtös László – aki május vége óta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára – kezdeményezte az eset kivizsgálását, a levél keletkezésének, előkészítésének, kiküldésének a körülményeit, valamint a miniszteri fellépés jogalapját és etikai vonatkozásait. Szerinte indokolt annak is a vizsgálata, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés gyanúja. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat irányításában és a megállapítások meghozatalában nem fog részt venni.

Bejegyzését megosztotta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter is, azt írva, hogy „az ügy súlyos kérdéseket vet fel a miniszteri hatáskör gyakorlásával, a politikai nyomásgyakorlással és a közélet tisztaságával kapcsolatban.” Emellett ő is megjegyezte, hogy fontos a történtek pártatlan és teljes körű kivizsgálása.

„Nem személyes leszámolásra, hanem a körülmények tisztázására van szükség. A közhatalom nem magántulajdon, a törvény pedig mindenkire egyformán vonatkozik” – írta a miniszter.