A feljelentéscunami után stratégiát vált az Eximbank

Csak kisebb kiigazításokat tettünk, mindössze 14 milliárd plusz céltartalékot kellett képeznünk a feltételezhető hitelezési veszteségekre

– jelentette ki Kiss Zalán, az állami Eximbank vezérigazgatója a HVG kérdésére annak kapcsán, hogy lassan lezárul a pénzintézet Gazdasági és Energetikai Minisztérium által júliusban indított, komplett átvilágítása. Ennek leglátványosabb hozománya a kormany.hu oldalon látható feljelentési statisztika, amiből hat, összesen 1289 milliárd forintot érintő ügy kötődik az Eximbankhoz. Ennyi pénzből 18 400 mentőautót lehetett volna venni – szemléltetik a kormányportálon.

Az Eximbank szerepe onnan nézve is súlyos, hogy a kormányzati szervezetek eddig összesen 62 ügyben tettek feljelentést, 4005 milliárd forintnyi közpénz miatt – vagyis minden harmadik érintett forint ebből a bankból folyt ki.

Ehhez képest jó hír, hogy az elődök legalább a bank mérlegére ügyeltek, így az rendben van, remélhetőleg nem ketyegnek benne eltitkolt kockázatok. A szóban forgó hat bűncselekmény-gyanús finanszírozási ügylet a korábbi rezsim által privilegizált körökhöz tartozik:

• a Ganz-Mávag egyiptomi vasútikocsi-biznisze (640 milliárd),
• az Észak-Macedón államhitel (360 milliárd),
• az Indotek-csoport kötvénye (110 milliárd),
• a Duna-Aszfalt afrikai útépítése (63 milliárd),
• a Tiborcz István-közeli Sofitel-luxushotel (60 milliárd)
• és az Exportösztönző Magántőkealapba feltöltése (56 milliárd).

Az utóbbi, a GB & Partners által kezelt magántőkealap kapcsán felmerül a kérdés, vajon az Eximbank készül-e arra, hogy érvényesítse a befolyását a több százmilliárdját emésztő, hasonló alapokban – az előző kormány idején ugyanis a tőkeadó állam jellemzően átengedte a kontrolljogokat a kisebbségi, magántőkés befektetőtársainak. A kellő ellenőrzésre, például az alapkezelő leváltására épp az az állami vagyon védelmében frissen született jogszabálycsomag ad lehetőséget, amelyet hétfőn Baka András köztársasági elnök a kisebbségi jogok sérelme miatt normakontrollra küldött az Alkotmánybírósághoz. Bár a törvény – ha módosításokkal is – életbe fog lépni, az Eximbank egyelőre nem nyilatkozik a saját elképzeléseiről e témában.

Buldózer üzemmódba kapcsolt a kormány, alkotmánysértő lehet a vagyonvédés

Komoly tanulságul szolgálhat a Tisza Párt vezette új kormánynak, hogy a köztársasági elnök megállította az állami vagyon védelmét szolgáló, elkapkodott törvénymódosítást. Tőzsdei kisbefektetők és kisebbségi tulajdonosok jogai sérülhetnének.

A felsorolt, feljelentett ügyletek közül a Szijj László-érdekeltségű Duna-Aszfalt Zambia és Kongó közti építkezésére adott pénz visszaérkezett – kárt már nem okozhat. Kiss egyelőre egyedül ezt a tranzakciót kommentálta, mondván, a jövőre nézve is tanulsággal szolgál.

A művelet több ok miatt sem illett bele egy Eximbank-típusú pénzintézet portfóliójába:

nem volt olyan partner, amelynek a helyismerete és részvétele csökkenthette volna a kockázatot, nem igazolódott, hogy a beruházás potenciális exportlehetőséget kínálna a magyar beszállítóknak és a biztosítéki háttér sem volt megfelelő.

Márpedig ezek olyan követelmények, amelyek Kiss szerint a bank új stratégiájában is elengedhetetlenek. S amelyek alapján a bank megpróbálja lezárni az ehhez hasonló ügyleteket, de kifejezetten a felmondásukról nem volt szó, és a banktitok miatt meg sem nevezték azokat.

Az idei választások miatt aktivitásából veszítő, ezzel együtt 3200 milliárd forintnyi bruttó hitelállománnyal, 290 milliárd tőkekihelyezéssel és 9 milliárdnyi garanciavállalással bíró Eximbank új vezérkara gyökeres változtatásokban gondolkodik, közösen a Magyar Exporthitel Biztosítóval, amely 663 milliárd forint exportkockázatot fed le.

Az elmúlt évtizedben a bank elveszítette az exportfókuszt; nem az üzleti világból keresték meg finanszírozásért, hanem „felülről” rendelték meg, kit-mit kell hitelezni. A hitelállomány 2015 óta 350 százalékkal nőtt, de ennek a harmada sem exporthitel.

A Orbán-kormány a Covid majd az ukrajnai háború ürügyén gazdaságélénkítési akciókba csomagolva szorgalmazta a neki kedves társaságok pénzelését. A biztosító ugyanakkor roppant koncentrált lett, kevésszámú ügyet fed le, legnagyobb kliense a Richter gyógyszergyár.

A jövőben két alapvető irány lesz, az egyik a kkv-szektor külpiacokra segítése, a másik – akár kisebbségi társfinanszírozói státuszban - bekapcsolódás nagy, nemzetközi projektekbe, amelyekben Magyarországnak is vannak képességei, például a víztisztításban. Pillanatnyilag nem fut ilyen, de azért volt rá korábban példa Indonéziában, amikor az amerikai General Electric ottani ügyletébe közösen szállt be az EXIM és a kanadai exporthitel-ügynökség, az EDC.

Az elmúlt időszakban azzal próbálták aktivizálni a bankot, hogy az év végéig megkönnyítették az eredetileg 900 milliárd forintos Demján Sándor Hitelprogramból megmaradt több mint 100 milliárd forint hozzáférését. (Eddig 4700 ügylet jött létre 1210 vállalattal, főleg kkv-kkal.) Ezért 1 százalékponttal csökkentették a kamatokat, a forinthiteleknél 3,46-ról 2,46 százalékra, az eurósnál 1,71-ról 0,71 százalékra, a kifejezett zöld forintosnál pedig 1,46-ról 0,46 százalékra. A keret gyakorlatilag kimerült, de a hitelbírálatok nem zárultak le, ezért pár vállalkozás igényét még befogadhatják. Plusz forrás az Európai Beruházási Bank-tól (EIB) kapott 100 millió eurós zöldhitel-keret is. 

Jövőre, várhatóan februárban, új, szintén forint- és euróalapú, exportfókuszú refinanszírozási program indul, a tervek szerint 500 milliárd forintból, amelyhez az állami költségvetésbe 106 milliárdnyi kamattámogatást tervezett be a kormány. A bank tízéves beruházási hitelekben és lízingkonstrukciókban gondolkodik a kereskedelmi bankokkal és lízingcégekkel közösen, amelyekkel az előkészítést és az adósbírálatot is koprodukcióban végeznék – a részletekről a Bankszövetséggel is egyeztetnek. Az ígéretek szerint az ügyfelek az eddigieknél egyszerűbb adminisztrációval találkoznak. A konstrukció alapvető célja a beruházások ösztönzése, kizárja a korábbi kölcsönök kiváltását vagy az ingatlan-, illetve ingatlanprofilú projektcég-vásárlást.

Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, Kiss Zalán szerint az előrelépéshez a kormánynak, pontosabban az Eximbank felett álló gazdasági és energetikai tárcának is tennie kell. Pótolni például azt a hiányosságot, hogy a különféle exporttal foglalkozó kormányzati szervezetek és állami társaságok (bankok, ügynökségek, garanciaintézmények stb.) nem hoztak létre egységes adatbázist. Az exportképes ügyfelek „adatcseréje” a kereskedelmi bankokkal is jó lenne, tárgyalnak is róla, de ez lassúbb ügy az adatvédelmi előírások (GDPR) miatt.

Az Eximbank leendő új termékpalettája kidolgozásához nem ártana látni, egyáltalán milyen lesz a Tisza-kormány exportstratégiája, folytatódik-e például az Orbán-érában túlhajtott keleti nyitás. „Az átvilágítás alatt bizonyosan nem nyitunk keletre, ez most nincs napirenden” – zárta a szűkkörű sajtóbeszélgetést a vezérigazgató.