A szombathelyi börtön megsértette annak az apának a magán- és családi élethez való jogát, aki csak akkor látogathatta meg a börtönben megsérült fiát, amikor már kómában volt – számolt be a bíróság jogerős ítéletéről az apát képviselő Magyar Helsinki Bizottság. Az ítélet szerint a börtönnek bocsánatot kell kérnie, továbbá 500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a fiát több éve elveszítő férfinak.

A Szombathelyen fogva tartott René nevű fiatal férfi 2023-ban életveszélyes, utóbb végzetesnek bizonyuló sérüléseket szenvedett, miután egyik zárkatársával összeverekedtek. Miután a sérülései következtében nyaktól lefelé lebénult férfit kórházba vitték, az apját a börtön nem értesítette a történtekről; csak a fia egyik barátjától tudta meg, hogy kórházba került. A büntetés-végrehajtás azután annyit közölt, hogy a fiatal férfi megszédült és elesett, illetve nekiesett egy ajtónak. Azt, hogy a súlyos sérülést zárkán belüli verekedés előzte meg, elhallgatták.

Az apa azonnal látni szerette volna a fiát, elment a kórházba, ahol a gyereke még eszméleténél volt, de ekkor nem engedték oda hozzá. René egy alkalommal még kiáltott is az apjának, hogy „apu, itt vagyok”, a tényleges találkozást azonban az őrök megakadályozták.

Az apa napokon át telefonált, érdeklődött, próbált engedélyt szerezni a látogatáshoz. A rendkívüli kórházi beszélő iránti kérelmét azonban csak három nappal később bírálták el, mert a munkaidőben iktatott megkeresést hétvége követte. Mire végül bejutott fiához, René már mély altatásban feküdt – így végül csak arra volt lehetősége, hogy egy órán át a kezét fogja.

Mindezek után a börtön parancsnoka, bár részvétét kifejezte, a peren kívüli megegyezést és a bocsánatkérést többször elutasította, és egy máig nem tisztázott, börtönőr elleni büntetőeljárásra hivatkozott. René apja végül a bocsánatkérés megtagadása miatt döntött úgy, hogy a jogvédőkkel perre megy az ügyben.

Első fokon a Szombathelyi Törvényszék elutasította a keresetét, mondván, a börtön nem volt köteles önállóan megállapítani a fogvatartott életveszélyes állapotát. A Győri Ítélőtábla azonban – a jogvédők fellebbezése nyomán – idén októberben már az apának adott igazat a magán- és családi élethez való joga megsértése miatt indított perben. Megállapították, hogy René már a kórházba kerülése napján életveszélyes állapotban volt. Az ítélőtábla szerint a büntetés-végrehajtásnak gondoskodnia kellett volna arról, hogy a fogvatartott egészségi állapotáról megfelelő információk álljanak rendelkezésére. A börtön felelősségét önmagában az sem zárja ki, ha nem kapott megfelelő tájékoztatást a kórháztól. A fogvatartott hozzátartozója ugyanis a börtönnel áll kapcsolatban: tőle kaphat információt, az intézetnek ezért minden adatot megfelelően be kell szereznie a kórháztól.

A bíróság azt is egyértelművé tette, hogy a soron kívüli látogatási kérelmet valóban soron kívül kell kezelni, tehát nem fogadható el, hogy egy életveszélyes állapotban lévő, haldokló fogvatartott hozzátartozójának kérelmét pusztán a hétvégi munkarend miatt napokig ne bírálják el.

Az ítélőtábla ezért megállapította az apa magán- és családi élethez való jogának megsértését, bocsánatkérésre kötelezte a büntetés-végrehajtást, és 500 ezer forint sérelemdíjat ítélt meg a férfinak.

A jogvédők szerint az ítélet túlmutat egyetlen család tragédiáján. A fogvatartottak szabadságukat veszítik el, nem pedig emberi méltóságukat és családi kapcsolataikat – szögezték le közleményükben.

A börtönöknek különösen nagy felelősségük van akkor, amikor egy fogvatartott súlyosan megsérül vagy megbetegszik, életveszélyes sérülést szenved el vagy haldoklik.

A fogvatartás biztonsági követelményei nem szolgálhatnak általános indokul arra, hogy egy apa ne látogathassa meg életveszélyben lévő, magatehetetlen gyerekét, aki nyilván képtelen szökésre és támadásra a kórházi ágyon. Az ilyen helyzetekben a gyors, pontos és emberséges ügyintézés nem szívesség, hanem jogi kötelezettség.

Ebben az ügyben az apa nem pénzt akart, hanem annak elismerését, hogy a börtön hibázott – hangsúlyozták a közleményben.

Olyan szempontból elégtételt jelent az ítélet, hogy úgy érzem, megküzdöttem az igazunkért, és jár az a bocsánatkérő levél a történtek után. Ez persze akkor ér valamit, ha a börtön tanul az esetből valamit, és ez mással már nem fordul elő

– mondta Ruckel József, René apja.

A magyar börtönökben tapasztalt bánásmód miatt aggódik az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága

Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.

Source: HVG

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira