A 91%-os és a 90%-os adat is riasztó a kisebb magyar cégek veszélyérzetéről

A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki egy friss kutatásból. Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel.

• HVG

A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. Ebben nincs túl sok meglepő. Ahogy abban sem, hogy éppen a digitális működésből adódóan egy félnapos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna.

Az viszont megdöbbentő, hogy a BellResearch reprezentatív kutatása szerint ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást: a mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett kiberbiztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.

A fenyegetettségérzet hiánya érthető lehet úgy, hogy a mikro- és kisvállalatok 93–94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. Ám a többi 6-7 százaléknál, ha nem volt védelmi rendszerük, valószínűleg ma már másképp gondolkodnak a biztonságra fordított költségekről.

Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15–20 százalék volt.

Kis és közepes

Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott.

A Telekom a kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.

Az Ügyészség nevében egy majdnem tökéletes támadás indult, aztán jött a tökéletes is

Legutóbb a magukat Magyarország Ügyészségének kiadó támadók tevékenysége világított rá, hogy a legkisebb hazai vállalatok is valódi veszélyben érezhetik az adataikat. Főleg mert azóta újabb, még profibb hullám is indult.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások