Legkésőbb a 2027 elejére várt új energiastratégiából ki kell derülnie, hogy az elődje által elindított nagyberuházások közül melyeket és milyen formában valósít meg a Tisza-kormány.
-
Szabó László (REKK)
Az energetikában az lesz az új magyar kormány egyik első stratégiai döntése, hogy milyen szerepet kíván vállalni a szektor jövőjének alakításában. A kérdést érdemes a villamosenergia-értéklánc három fő elemére (termelés, kereskedelem és hálózatok üzemeltetése) bontva vizsgálni. Mindhárom esetben két kérdésnek van kiemelt jelentősége: mekkora az állami tulajdon súlya, illetve mennyire versenyorientált az adott szegmens szabályozása. A kettő többnyire összefügg, de az erős állami tulajdon önmagában nem zárja ki a piaci versenyt. Jó példa erre Csehország, ahol a ČEZ mintegy 70 százalékos állami tulajdona mellett is erősen versenyorientált villamosenergia-piac működik.
Erőművek: a 22-es csapdája
Magyarországon a villamosenergia-termelésben jelentős az állami tulajdon súlya. Az MVM meghatározó részesedéssel rendelkezik: Paks I. és a Mátrai Erőmű a hazai termelés mintegy felét adja, és a hagyományos – fosszilis és nukleáris – erőművi kapacitások között is meghatározó szerepet tölt be. A jelenlegi helyzetnél azonban fontosabbak lehetnek a következő évek beruházásai.
A legnagyobb kérdés Paks II. sorsa. A beruházás mintegy 2500 megawatt nukleáris kapacitással bővítené a magyar erőműparkot, megvalósítása körül azonban sok a bizonytalanság.
Az állami MVM lehet a szélerőmű-pályázat nagy befutója
Összességében alaposan túljegyezték az első körben 700 megawattnyi kapacitásra kiírt szélenergia-pályázatot, 2300 megawattórányi kapacitásra jelentkeztek különféle hátterű cégek. Köztük az állami MVM.
Source: HVG · Szabó László (REKK)
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira