35 000 antitestet tervezett az Anthropic mesterséges intelligenciája, segíthet leküzdeni az ételallergiát

Sokszor hallani arról a mesterséges intelligencia kapcsán, hogy az alkalmazása segítheti az orvosokat és a gyógyszerfejlesztéseket is, hogy bizonyos betegségeket az eddigieknél hatékonyabban tudjanak kezelni. Erre a célra használták nemrég az Anthropic modelljét, a Claude-ot is, méghozzá a jelek szerint igen hatékonyan.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a rendszer egy hónap leforgása alatt mintegy 35 000 antitest-tervet készített el, az elsődleges laboratóriumi vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy ezek között több olyan ígéretes is van, amelyeket az ételallergia kezelésére lehetne használni.

Az amerikai Divergence Labs egy abból a hat gyógyszerfejlesztő szervezető szervezetből, amelyek az Anthropic segítségével vizsgálják, hogyan rövidítheti le a mesterséges intelligencia a gyógyszerek fejlesztési idejét.

Az AI-t fejlesztő vállalat szerint az együttműködésnek köszönhetően javult az antitestek stabilitása, valamint 89 százalékkal csökkent a gyógyszeripari dokumentumok áttekintésére fordított idő.

40 millió szelfin tanítottak be az AI-t, egyetlen fotóról megjósolhatja a rákbetegek túlélési esélyeit

Amerikai orvosok fejlesztették ki, az ígéret szerint a biológiai kort is meghatározhatja csupán egyetlen fénykép alapján.

A Divergence Labs tudósai jelenleg egy olyan kezelési módon dolgoznak, amely az immunglobulin E-t (IgE) – az allergiás reakciókban szerepet játszó antitestet – célozza meg. A jelenleg elérhető kezelésekkel ellentétben – amelyek elsősorban a véráramban keringő IgE-t semlegesítik, – a vállalat célja az IgE leválasztása az immunsejtekről.

Ennek eléréséhez olyan molekulára van szükség, amely két összetevőből áll: az egyik szorosan kötődik az IgE-hez, a másik pedig segíti annak eltávolítását az immunsejtről.

A Claude erre alkotott meg 35 ezer lehetséges jelöltet. A kutatók az elsődleges laboratóriumi vizsgálatok során három olyan tervet azonosítottak, amelyek képesek kötődni az IgE-hez, és 20 olyat, amely képes leválasztani azt az immunsejtekről. Az utóbbiak közül három az Anthropic tájékoztatása szerint eredményesebb volt, mint egy hagyományos gyógyszer.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy egy olyan gyógyszert fejlesszenek, amely mindkét komponenst magában foglalja.

Megtalálták a daganatok gyenge pontját, hatásosabb lehet az immunterápia

Amerikai kutatók egérkísérletekkel és egy jól felépített matematikai modellel derítették ki, miért tud visszatérni a daganat évekkel az immunterápia után.

Az Anthropic egy másik fejlesztésben is részt vesz. A Generate Biomedicines nevű vállalattal közösen a CAR-T sejtterápia fejlesztésén dolgozik. Ez az a modern rákkezelési módszer, amely során a beteg immunsejtjeit genetikailag módosítják, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket.

A cég kutatói a Claude Code segítségével tervezték át azokat a genetikai utasításokat, amelyek e sejtek működését szabályozzák. Az egyik terv körülbelül 70 százalékkal rövidebb folyamatot jelent, mint a jelenleg alkalmazott módszerek.

Az Anthropic beszámolója szerint laboratóriumi vizsgálatok során a módosított sejtek nagyjából tízszer annyi, a rákos sejteket felismerő receptort termeltek, hatékonyabban pusztították el a daganatsejteket, és hosszabb ideig maradtak aktívak. Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy az egyenlőre leginkább csak a vérrák esetén alkalmazott CAR-T terápiát más daganatos megbetegedéseknél is bevessék.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények még nem igazolják a módszer hatékonyságát a betegek esetében, ehhez további vizsgálatokra és kísérletekre lesz szükség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

(Nyitókép forrása: Picpedia.org/Nick Youngson)